Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 12. hétfő - 190. szám - Napirend utáni felszólalások: - BŐSZ ANETT (DK):
1246 A szakértői vélemények a következőt is megállapították, és arról, hogy itt zárt rendszerben ment a technológiai sor, a következőket írja a szakértői iroda, amely elvégezte ezt a mérést: „Attól, hogy a technológia valamely elemét burkolattal látják el vagy helyi porelszívást alkalmaznak, még nem minősül zártnak, csak akkor, ha teljesül az a feltétel, hogy nem juthat ki semmilyen mértékben az anyag a levegőbe. A legjelentősebb mértékű környezetterhelést a csövek megmunkálása jelentette, amely az üzemidő alatt folyamatos volt. Az alapanyag-tároló és a hulladéktároló környezetében az udvaron lerakódott port szeles időjárás során jelentősebb mértékben kapta fel a szél és vitte ki a lakókörnyezetbe.” Képviselőtársaim, én most is kint voltam ennek az üzemnek a területén - bárki meglátogathatja, ebek harmincadján van. Az állam több mint 1,3 milliárd forintot adott arra, hogy ott elvégezzenek egy rekultivációt, 1,3 milliárd forint nem volt arra elég, hogy a törmeléket és a sittet teljes egészében megsemmisítsék, elszállítsák, és a talajcserét végrehajtsák. Ott a környéken kis-Csernobilnak hívják ezt a területet, és úgy is néz ki: mintha derékban elvágtak volna mindent. A mai napig olajtócsák, irodai linóleumok, ülepítő medencék maradványai, és minthogyha egy atom csapott volna be, mondjuk, egy irodaépületbe, mert se nyílászáró, se ablak, se ajtó nincs rajta, talán már födém sem, de a váza még áll. Kóbor kutyák, döglött fácánok és különböző rágcsálók. Ez fogad a mai napig. Nézzék, én néhány évvel ezelőtt három különböző helyen három különböző pénzérmét helyeztem el, megnézve évről évre visszatérve, mert szinte tudtam, a nyakamat mertem volna a tőkére tenni, hogy itt soha az égvilágon semmi nem fog történni. Ezt a pénzt eltapsolták, és a munka nincs elvégezve. És cinikusan a feljelentésemre még csak nyomozás sem indult. Kedves Képviselőtársaim! Az azbeszt azbesztózist okoz, és ezek a kis mikroszemcsék beülnek a tüdő mély rétegeibe, és onnan soha nem tudnak távozni, mellhártyadaganatot okoznak. Legtöbben olyanok haltak meg, akik soha életükben nem dolgoztak ebben a gyárban, csak ott laktak a környéken. Az egészségügyi statisztikák világosan mutatják, hogy kiugróan magas a daganatos megbetegedéseknek a száma. Nézzék, amikor eltávolították ezt a 25 ezer tonna hulladékot, valakinek le kellett volna ellenőriznie azt, hogy minden úgy történt-e, ahogy az állam vagy a kormányhivatal elrendelte. Dokumentumok rendelkezésre állnak most is. 270 doboz dokumentum van a felperesek képvisele-tében (Az elnök csenget.) az ügyvédnőnél. Gondoljanak bele! Gondoljanak bele! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bősz Anett képviselő asszony, DK-képviselőcsoport, „A helyi önkormányzatoktól történő kormányzati forráselvonás végső soron a polgárok életminőségét rombolja” címmel. Öné a szó. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben rávilágítottam számos kihívásra és néhány helyi sikerre, amely az agglomerációt, szűkebb értelemben pedig Érdet és térségét érintette. Nem beszéltem azonban még a helyi önkormányzatok kormányzati forráselvonásairól, amelyekkel kapcsolatosan a kormány olyan rövid távú és szűk látókörű stratégiát követ, amellyel rombolja ezt a társadalmat. Hiába gondolja a Fidesz, hogy kiszúrt az ellenzéki településvezetőkkel, mert források híján majd ők alig tudnak – gondolják - felmutatni bármifajta eredményt, így 2022-ben számítanak arra, hogy esetlegesen az ellenzéki településvezetőkkel való elégedetlenség majd megmutatkozik a választási eredményekben. Én azonban azt gondolom, hogy ez nem az ellenzéki településvezetőket vagy akár bennünket rombol, tisztelt képviselőtársaim, hosszú távon igenis a polgárok életminőségét rombolja. Amikor elvonja az egyes településektől azt a pénzt, akkor mondjuk, a járdaépítést vagy az úthálózat fejlesztését akadályozza, ami az agglomerációban is jelentős probléma szinte minden településen. A járda mindenkinek hiányzik, de különösen azoknak, akiknek valamifajta segédeszközre van szükségük a közlekedéshez. És ne gondolják, hogy csak a mozgásukban korlátozottakra gondolok, tisztelt képviselőtársaim, gondolok itt azokra a kismamákra, akik a babakocsit tolják, vagy azokra a fiatal édesanyákra és édesapákra, akik kisgyermekekkel kismotorral, kisbiciklivel igyekeznek például a Duna-partra sétálni. Gondolok azonban azokra is, akiknek a családjában mozgásában korlátozott rokon van. Gondolok azokra, akik sérült gyermekeket nevelnek, és adott esetben kamaszokat tolnának kerekesszékben, hogy közösségi élményeket adhassanak gyermeküknek, azoknak a gyermekeknek, akiknek az oktatása és egyébként a mindennapos élete is rendkívül nehéz, egészen egyszerűen azért, mert a központi ellátórendszer rendkívül alulfinanszírozott, rosszul szervezett, és ezért az oktatási rendszerből, illetve a szociális ellátórendszerből számos módon maradnak ki ezek az adott esetben halmozottan sérült gyermekek, de olyanok is, akik mondjuk, enyhén sérültek, és például integráltan oktathatók lennének, de bezárja előttük a kapuit az állami oktatási rendszer. (16.10)
