Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 12. hétfő - 190. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):

1247 Érden, tisztelt képviselőtársaim, nagyon sokat jelent a kétharmad, de egészen mást, mint országosan, a város belső úthálózatnak kétharmada ugyanis burkolatlan. Történik ez úgy, hogy a városi legendárium őrzi a miniszterelnöki látogatást 2015-ből, aminek során Orbán Viktor kiszállt az autóból, és megjegyezte, hogy ide nem kell más, csak aszfalt. Úgy tűnik, 13 évnyi fideszes vezetés után a helyi fideszeseknek nem sikerült végrehajtani a miniszterelnök egyébként jó meglátásából vagy részben jó meglátásából származó feladatcsokrot, infrastrukturális elmaradottságot örökítettek az új vezetésre 2019 októberében. A teljes úthálózat hossza 400 kilométer, amelyből 300 kilométeren nincsen szilárd útburkolat, 10 utcából 8-ban nincsen járda. Ezeket figyelembe véve az ideköltöző egyébként nagyszámú fiatal család arra kényszerül, hogy minden esetben autót használjon, illetve esetükben jelentősen megnehezül a gyalogos közlekedés. Hiába működik itt Érden például gyönyörű civil szervezet a halmozottan sérült gyermekek családjainak, illetve a gyermekek megsegítésére, amennyiben a várost ilyen forráshiányos állapotban találjuk a kormányzati intézkedések eredményeképpen, aligha tehetünk értük bármit, mint hogy megemeljük előttük a kalapunkat, és az igen kis költséggel vagy a költségmentesen működő projektekben segítjük őket, holott meggyőződésem, hogy egyébként az Életfa Csoport tagjai, illetve gyermekei jóval többet érdemelnének Érden és környékén. Kérdésem, ahogyan itt a szülők fogalmaznak, hogy az alacsonyan elérhető almákat legalább adják nekik oda, hogy vajon a halmozottan sérült gyermekeknek csak az alacsonyan elérhető almák jutnak-e. A válaszom egyértelműen az, hogy ennek nem így kellene lennie, azonban forráshiányos állapotban így van. Sajnos a kormány országosan sem képes megfelelő ellátórendszert fejleszteni a mozgásukban korlátozott, illetve fogyatékossággal élő honfitársaknak. De gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy hiába építenek ezek az emberek olyan családi házat, amely akadálymentes és sok esetben nincsen küszöb, nagy az ajtó, akadálymentes a fürdőszoba, egy kedves, akadálymentes kertben tudnak lenni, ha kilépve a kertkapuból azonban nem várja őket más, mint az egyre mélyülő gödrök, a por, a kátyúk, és az, hogy járda híján rendkívüli módon nehéz adott esetben akár egy parkba vagy a Duna-partra eljutni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, történelmi bűn az a forráselvonás, amellyel sújtják az ellenzéki önkormányzatokat. Illetve azt is gondolom ezenfelül, hogy nemcsak történelmi bűn, hanem olyan szűklátókörűség, amelynek önök lesznek a kárvallottjai. Most viszont azt kellene első körben belátniuk, hogy a polgárok ennek a forráselvonásnak a kárvallottjai. Egészen egyszerűen nem tudok ezzel mit kezdeni. Köszönöm, hogy meghallgattak, 2022-ben tudunk változtatni. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hajdu László képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „A kisvállalkozások mára felélték a tartalékaikat. Hogy fest a gazdasági mentőcsomag „alulról”?” címmel. Öné a szó. HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy éve, március 11-e óta rendkívüli jogrend működik kisebb megszakításokkal, tehát vészhelyzet van, és március 18-án gazdasági mentőcsomagot jelentett be a miniszterelnök úr. Ezt már nem kellett nekünk úgy megszavazni tételesen, hiszen a gazdasági mentőcsomag már a rendkívüli jogrend keretében, vészhelyzetben lett elfogadva. Ebben nagyon jelentős pénzátcsoportosítás volt a már korábban elfogadott költségvetésben, 2022. december 31-éig, tehát három évre a magyar költségvetést, már előre tudtuk, hogy el kell költeni a gazdasági mentőcsomag keretében. Arra gondolt az ember, hogy ebből valami pénz valamilyen módon, hiszen láttuk a fejezeteket, hogy milyen összegek vannak, jutni fog azokra a területekre, amelyeket valóban sújtott a pandémia, a válság. Meg szeretném említeni azt, hogy munkahelymegőrzésre 380 milliárd szerepelt; az akkora tételnek tűnt, ami egészen meglepetés volt, és bizalmat ébresztett bennünk. Munkahelyteremtésre 804 milliárd forint, kiemelt ágazatok támogatására 2564 milliárd forint vagy a vállalkozások finanszírozására 2416 milliárd forint szerepelt. És még a családok és a nyugdíjasok támogatására 235 milliárd forint. Összerakva, mert ez egy tartalék is volt, és nem mindegyik fejezetet sorolom fel, ez közel 10 000 milliárd forintos gazdasági mentőcsomagként jelent meg. Azt gondolta az ember, ha ebből jól gazdálkodunk, akkor ez talán kivezet bennünket abból a helyzetből, amit már akkor láttunk, hogy jelentős probléma lesz. Úgy gondolom, hogy ez nem így történt. Napirend utáni hozzászólásomban arról szeretnék beszélni, hogy mit érez Budapest egy választókerületében a kerület ebből a hatalmas pénzből, amelyet három évre eltettünk a gazdasági mentőcsomag különszámlájára. Hát, csatlakozom az előttem többek által elmondottakhoz: mi elvonást érzünk, mi sarcot érzünk, mi még pénzt nem kaptunk. Tehát ebben a kerületben iparűzésiadóelvonást, gépjárműadó-elvonást tapasztaltunk; a parkírozás ingyenes, annak ellenére, hogy helyi rendelet