Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (független):

1162 módon is részt tudnának vállalni, és egyelőre még a szándékát sem látjuk annak, hogy ez megvalósuljon. Erre is szeretnék a finanszírozás tekintetében választ kapni. Nos, nagyon remélem, hogy államtitkár úr ezekre a kérdésekre választ ad, és hogy kevésbé politikai, mint inkább szakmai érvekkel fog a válaszában élen járni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük. A következő felszólalónk Szabó Szabolcs, független képviselő úr. Parancsoljon! SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Szokásomtól eltérően nem szabad beszédben szólnék hozzá, hanem felolvasnám, amit előre magamnak összeírtam, mert szeretném, ha minden szó pontosan a helyén lenne. Szóval, kedves képviselőtársaim, szögezzük le, hogy nem teljesen normális, hogy 19 előterjesztést tárgyalunk egy kalap alatt. Értem én, hogy itt sok szempontból egyszerűbb és gyorsabb lezavarni a parlamenti vitát, csak éppen semmi értelme nincsen, mert nem lehet egy hozzászólásban és egy vitában 19 törvényt vagy törvénymódosítást részletesen elemezni és részletesen elmondani, hogy mi a probléma velük vagy épp mi a jó bennük. Még a majdnem egy kaptafára épülő egyetemi kiszervezésekről szóló javaslatok esetében sem lehet ezt megtenni, hiszen azok egyrészt nem pont ugyanolyan tartalmúak. Zárójelben megjegyzem: van ahol a fenntartó alapítvány is kap ingatlan vagyont, van ahol nem; van ahol üzletrészt vagy részvényt kap a fenntartó alapítvány, van ahol nem; van ahol egyházi fenntartásba adják az egyetemet, van ahol alapítvány kapja; van ahol labdarúgó akadémiát és stadiont is kap a fenntartó alapítvány, van ahol nem - zárójel bezárva. Ráadásul, minden egyes felsőoktatási intézmény esetében érdemes lenne részletesen végigvenni, hogy pontosan miként is történt ez az „önkéntes” jelentkezés a fenntartóváltásra. Mert azért valljuk be őszintén, hogy ez sok helyen jellemzően suttyomban történt, amit az egyetemi polgárság nem igazán tudott véleményezni. Szóval, azt az érvet, hogy ezt az egyetemek kérték, és itt önkéntes dologról van szó, felejtsük el, mert nem igaz. Az egyetemi polgárság sehol nem nyilatkozott úgy többségi szavazással, hogy ők ezt szeretnék. És fontos megjegyezni, hogy egyetemi polgárság alatt az oktatók, hallgatók összességét értjük és nem a szenátust. No pláne, a konkrét kiszervezési javaslat is a minisztériumból jött. Ez dokumentálható, tehát tény. Vagyis volt egy minisztériumi javaslat, amit a rektorok és a kancellárok elvittek a szenátusok meg a kari vezetők elé és letették az asztalra. Néhol ezt úgy prezentálták, hogy van egy ilyen javaslat, és gondolkodjunk rajta. Máshol - és zárójelben jegyzem meg, többségében - meg közölték, hogy ez fog történni, és pont. Tehát az ötlet az ITM-ből jött, a javaslatot az ITM dolgozta ki, a szenátusok csak utólag bólintottak rá erre. És tudjuk, hogy van olyan eset, amikor az ember azt szeretné, amiről megtudja, hogy ő azt szeretné. És akkor itt jegyzem meg, kicsit előreugorva a gondolatmenetemben, hogy egy kormányváltás után első feladatunk lesz majd a felsőoktatás terén, hogy a kiszervezett egyetemek egyetemi polgárságát meg fogjuk kérdezni, hogy ők valójában mit szeretnének pontosan. És szerintem tudunk majd olyan javaslatot tenni, olyan megoldást javasolni és ez alapján olyan kompromisszumos megoldást közösen kidolgozni, amelyet ismerve, elolvasva, átbeszélve a most kiszervezett egyetemi közösségek megfontolnak, és úgy döntenek majd, hogy vissza akarnak jönni állami fenntartásba, vagy ha nem, akkor keresünk akár egy harmadik megoldást is. (16.40) Na, de vissza az eredeti, kezdő gondolatomhoz, miszerint nem lehet 19 előterjesztést egyszerre tárgyalni. Azt már elmondtam, hogy az egyetemi kiszervezésekre készülő javaslatok is eltérnek egymástól, és egyenként kellene negyed óra, hogy az ember ezeket végigvegye, ezektől pedig teljes mértékben eltérnek a nem felsőoktatási feladatokat ellátó új vagyonkezelő alapítványok ügyei. Ezeknek végképp eltérő lesz a feladatuk, a céljuk, teljesen más a tulajdonukba adott vagyonelemek köre. Egyszerűen nem lehet egy vitában ezeket egységesen kezelni, mert mi köze van egymáshoz a MOL-menedzsment hátsójának védelmére létrehozni kívánt MOL Új Európa Alapítványnak, a sok ezer hektáron gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirtokot tulajdonba kapó Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, vagy mondjuk, a piliscsabai kiürült egyetemi campust tulajdonba kapó Makovecz Campus Alapítványnak? Az égvilágon semmi. No pláne, teljesen más történet az, amit például a felsőoktatási salátatörvénybe írtak bele - zárójelben megjegyzem, hogy egy nagy blokkban még salátatörvények is vannak, zárójel bezárva -, miszerint a Thália Színház Nonprofit Kft.-t megkapja a Millenáris Alapítvány. Összefoglalva, ennek a vitának így, ebben a formában az égvilágon semmi értelme nincs. Feltehetjük a kérdést, hogy miért csinálják ezt az egészet pontosan az előterjesztők. Egy dolgot biztosan kijelenthetünk, nem azért, amit a kormánypárti képviselők és az előterjesztők el szoktak mondani.