Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (független):

1163 Értelemszerűen az egyetemek esetében szó nincs arról, hogy itt valamiféle haladó nyugati hagyományt vennénk át és alkalmaznánk. Ilyen típusú alapítványok, amelyeknek a kuratóriumába saját magukat meg többségében a haverjaikat nevezik ki, nincsenek sehol, és olyan sincs, hogy annyi egyetem marad állami fenntartásban egy országban, egy ilyen méretű országban, mint Magyarország, amit egy óvodás is meg tud számolni, mert egészen pontosan 6, azaz hat darab állami felsőoktatási intézmény marad, és közülük is csak kettő számít érdemi méretűnek, az ELTE és a BME; ez nem minőségi jelzés volt, hanem a hallgatói létszám alapján. Az sem igaz, hogy itt valamiféle amerikai vagy nyugat-európai modellt vennénk át. Megnéztem, például az USA-ban a legfrissebb elérhető adatok szerint 4300 felsőoktatási intézmény van, ebből 1600 állami, tehát az intézmények 40 százaléka, a hallgatóknak pedig körülbelül a háromnegyede jár állami intézménybe. Nálunk az átszervezés megkezdése előtt, tehát még a sok évvel ezelőtt elindult, úgynevezett modellváltás elindítása előtt volt 29 állami egyetem, és a hallgatóknak nagyjából a 90 százaléka volt állami hallgató. Magyarul, Magyarországon nagyjából az átszervezés előtt volt az a helyzet az intézményi struktúrában és a hallgatói arányokban, mint az Egyesült Államokban jelenleg. Most lesz teljesen más ez a struktúra, mint mondjuk, az Egyesült Államokban. Arról nem is beszélve, hogy a legjobb magánegyetemet, a CEU-t pont önök üldözték el, és ezért van folyamatban az átköltözése Bécsbe. Cserébe meg most idehoznak egy kínai egyetemet, annyi állami forrásból, amit egy évben kap a teljes magyar felsőoktatás; de ezt a megjegyzést most le is zárom, mert negyed órába ennek az ügynek a kitárgyalása már biztos nem fér bele. És azt is szögezzük le, hogy az amerikai magánegyetemek boardjai, mondjuk azt, hogy kuratóriumai teljesen más logika alapján állnak össze. Ott nem párt nevezi ki őket, nem egy párt tagjait meg vezetőit ültetik bele meg a saját haverjaikat. A következő felmerülő érv, hogy így, az átszervezéssel jobb lesz az anyagi helyzetük az egyetemeknek és könnyebb a gazdálkodásuk. Az a nagy helyzet, hogy azt a pluszpénzt, amit most odaadnak a kiszervezett alapítványoknak, nyugodtan odaadhatták volna állami fenntartású egyetemként is az intézményeknek. A fizetések emelését is meg lehetett volna adni, ha maradnak állami egyetemek. Az a nagy helyzet, hogy a gazdálkodásukat is észszerűbben meg lehetett volna szervezni úgy, hogy állami fenntartású egyetemek maradnak. Ezek az egyetemek ráadásul hosszú évek óta kérik, hogy segítsék őket olyan törvényi változásokkal, amelyek lehetőséget adnak nekik a hatékonyabb gazdálkodásra. Ők ezt kérték, ezt tényleg kérték, de nem azt, hogy szervezzék őket ki fideszesekkel teletűzdelt kuratóriumok alá. A másik felmerülő érv, hogy majd most mennyire autonómok lesznek az egyetemek. A valóságban az egyetemi autonómiát már hosszú évek óta tudatosan építik le, a kancellári és a konzisztóriumi rendszer ezt jelenti ugyanis. És a valóságban most ezzel a törvénymódosítás-csomaggal az alapítványok kuratóriumai kapnak végtelen autonómiát, és ráadásul - itt csak zárójelben jegyzem meg Nacsa Lőrinc még a nap elején tett megjegyzésére - a kuratórium nem része az egyetemi közösségnek, ergo igenis értelmezhető, sőt csak és kizárólag így értelmezhető, hogy van a fenntartó alapítvány, meg van az egyetem, és most az egyetem autonómiája helyett a kuratórium autonómiája épül fel, és lesz, mondom még egyszer, végtelen, ahova beültetik a fideszes politikusok és többségében a saját haverjaikat, meg dísznek néhány embert, akik jószándékúan ezt elfogadják, mint például a miskolci polgármester, de ettől függetlenül ő kisebbségben lesz; zárójel bezárva. A következő megjegyzésem: a törvénycsomag révén bebetonozzák magukat az egyetemek fenntartó alapítványainak a kuratóriumaiba. Eddig lehetőség volt az, hogy az alapítói jogot átadhatja az alapító a kuratóriumnak, ez mostantól kötelező lesz, arról még csak le sem mondhatnak, át sem adhatják. Magyarul, a kuratórium tagjain kívül az égvilágon senki nem szólhat majd bele, hogy ők mit csinálnak, a szenátusok szemét pedig kiszúrják azzal, hogy a felügyelőbizottságba delegálhatnak egy tagot. És erre mondom azt, hogy ez az egyetemi polgárság kérésének biztosan az arcul csapása, ezt nem lehet máshogy értelmezni. Arról meg nem is beszélve, hogy most jöttek csak arra rá, hogy az alapítványi funkcionáriusok esetében nem stimmelnek az összeférhetetlenségi szabályok, mert sokfelé lelkesen felvették a havi magas tiszteletdíjukat - zárójelben megjegyzem, akik kapnak ezért tiszteletdíjat, jellemzően 800 ezertől 1 millió 600 ezerig terjedő havi apanázst kapnak, ami legalább másfélszerese, van, akinek több mint kétszerese, mint egy egyetemi professzori alapfizetés, zárójel bezárva -, tehát fölveszik ezt a magas tiszteletdíjat, de az nem jutott eszükbe, hogy például egy polgármester esetében ez konkrétan nem törvényes. Így járt például az egyik egyetem, nevezetesen a Neumann János Egyetem felügyelőbizottságában ülő kecskeméti polgármester asszony, és most hozzáigazítják a törvényt. Azt is jegyezzük meg, hogy más módon is igyekeznek bebetonozni az alapítványokba saját magukat. Korábban már az Alaptörvény módosításával elindultak ebbe az irányba, most pedig finanszírozási oldalról próbálják még inkább ezt a bebetonozást. Ugye, már a korábbi törvénybe is beleírták azt, hogy közép- és