Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
1125 100 millió forint összeggel. Sajnos, a Covid-járvány miatt 2020-ban nem volt lehetőségünk ennek továbbvitelére, kiterjesztésére. 2020-ban a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításával biztosítottuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által átvett köznevelési intézmények nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Ez összesen 8 nemzetiséget érintően 78 település 104 nemzetiségi köznevelési intézményét érinti. Ennek részletes eredményeiről éppen tegnap számoltam be a tisztelt Háznak a T/15706. számú, az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitájában. Összefoglalóan örömmel állapítom meg, hogy minden nehézség ellenére a tulajdonátadások mintegy 40 százaléka rendben már lezajlott, további több mint 50 százaléka heteken belül eredményesen le fog zárulni. Mindössze nyolc olyan köznevelési intézmény van, ahol bírósági eljárás, örökségvédelmi és egyéb okok miatt valószínűleg hosszabban el fog ez még húzódni. Ugyanakkor minden eddigi erőfeszítésünk és pozitív eredményünk mellett nem tudtunk előrelépést elérni a nemzetiségipedagógus-képzésben annak számszerűségét, minőségét, nemzetiségi nyelvi kompetenciáját, finanszírozását és egyéb területeit tekintve sem. Márpedig teljesen egyértelmű, hogy magas színvonalú nemzetiségipedagógus-képzés nélkül elképzelhetetlen tartósan színvonalas nemzetiségi oktatás-nevelés, a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzése, holott Magyarország Alaptörvénye ezt garantálja minden magyarországi őshonos nemzetiségnek, és a feltételek biztosítása a magyar állam feladata. Az elmúlt években a Magyarországi nemzetiségek bizottsága több nemzetiségi országos önkormányzattal közösen jelentős erőfeszítéseket tett és tesz a felsőoktatásban szinte folyamatosan felmerülő nemzetiségi képzéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémák, nehézségek javítására, megoldására. Csak néhány esetet hadd jelezzek az elmúlt időszakból! A bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen Nyelvi Intézeténél, annak ellenére, hogy a hallgatók több mint 90 százaléka német és horvát nemzetiségipedagógus-hallgató, vezetőnek mégis egy angol szakos került kinevezésre. A Pécsi Tudományegyetemen a német állammal közösen alapított Német Alapítványi Tanszék támogatása, amely mind ez idáig külön soron került finanszírozásra, bekerült az egyetemi nagy kalapba, innentől kezdve a levegőben lóg a tanszék helyzete, nem lett meghirdetve a tanszékvezetői állás sem. Sorozatban érkeznek, érkeztek a jelzések, hogy több képzőhelyen a kisebb létszámokkal nem indítják el a szerb, szlovák, horvát, ukrán vagy éppen bolgár képzést, holott a kisebb nemzetiségeknek két-három nemzetiségi pedagógus is egy-egy nemzetiségi köznevelési intézmény fennmaradását, megőrzését jelenti. Mindmáig nem került elfogadásra a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon a nemzetiségi szakirány létesítése. A Bologna-revízióhoz kapcsolódó javaslatok keretében nem került elfogadásra a nemzetiségi nyelvi képzés arányának javasolt jelentős növelése. Elfogadhatatlan a magyarországi nemzetiségek számára, hogy a nemzetiségipedagógus-képzésben mindössze a képzés 15-20 százaléka történik nemzetiségi nyelven, a többi magyarul; ennek minimum a fordítottjára lenne szükség. Az elmúlt években az ELTE-n a bölcsész- és természettudományi karok támogatása megemelkedett, de a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakok normatívája nem. Az ELTE-TÓK esetében ennek kompenzálására a korábban külön soron biztosított 63 millió forint normakiegészítés, valamint a 10 millió forint lektori támogatás a 2021. évben már nem külön soron lett biztosítva, és ugyan az ELTE 1,1 milliárddal több támogatást kapott, a szenátus döntése alapján ugyanakkor az ELTE-TÓK ebből egy forintot nem kapott vissza. Az ELTE Origó az elmúlt ősszel meg akarta szüntetni 13 úgynevezett kisebb nyelv, köztük 5 nemzetiségi nyelv nyelvvizsgáit. Hosszas tárgyalásokat követően az elmúlt hetekben tudtuk biztosítani az ITM-mel közösen azokat a finanszírozási, támogatási összegeket, amelyek révén ezt meg lehetett menteni vagy vissza lehetett csinálni. Időközben az ELTE Origó áttért vagy részben áttért az online nyelvvizsgáztatásra, és a problémák ezen a területen újratermelődtek. Lehetne még hosszan sorolni, ezek a nemzetiségi képzéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémák szinte valamennyi képzőhelyen különböző mértékben, de megjelennek. Rendszerszintű, generális problémának tartjuk, hogy míg a nemzetiségi köznevelés minden szintjén, az óvodák, általános és középiskolák, szakiskolák esetében, minden nemzetiségi oktatást-nevelést végző intézmény esetében - a törvény által garantáltan - legalább véleményezési joga, a nemzetiségi köznevelési intézmények esetében pedig egyetértési, tehát vétójoga van az érintett nemzetiségi önkormányzatoknak
