Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):

899 Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelzésre:) Nincs lehetőségem újabb két percre szót adni, mert egy frakcióból csak egy képviselőnek van erre lehetősége, képviselő úr. Úgy adok szót Gyüre Csaba képviselő úrnak is, hogy tisztelettel kérem, kérek mindenkit, hogy a személyeskedést szíveskedjék háttérbe szorítani. Gyüre Csaba képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megígérem, én személyeskedni nem fogok, viszont kénytelen vagyok válaszolni. Budai Gyula vetette fel, hogy mi kizárólag politikai szempontokra hivatkoztunk, különösen az én beszédem volt olyan, amely politikai szempontoktól hemzsegett ugyanúgy, mint a feltételes szabadságvesztésre irányuló vita. Itt biztosan elrontotta a szóhasználatot, tisztelt képviselőtársam. No, de ő szakmai vitát szeretne hallani, én akkor megkérdezem, hogy Németh János véleménye szakmai érvnek számít-e vagy pedig politikainak. A szakértői bizottság tagjai, akik előkészítették ezt a törvénytervezetet, vajon ők politikai véleményt fogalmaztak-e meg vagy szakértői véleményt? Az Országos Ügyvédi Kamara alelnöke, Kovács Kázmér úr, akire hivatkoztam, az ő javaslataira, vajon ő politikai véleményt fogalmazott meg vagy szakmait? Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, akitől idéztem, akire hivatkoztam, vajon szakmai véleményeket fogalmazott meg vagy politikait? Tisztelt Képviselőtársam! Én a felszólalásomban szinte kizárólag csak szakmai érveket hoztam föl, szakmai indokokat hoztam föl, hogy mik azok, amik alátámasztják azt, hogy bizony, ez a jogszabály nem jó. Gondolom, hogy rosszulesik, hogy rövid idő után módosítani kell egy jogszabályt, ezzel tulajdonképpen beismerik, hogy hibáztak, amikor ezt meghozták, no, de jár így az ember a legjobb akarattal is, ezt is tudomásul kell venni. Vejkey Imre képviselőtársam, hát, mit ne mondjak! Képviselőtársam... Jó, bocsánat, majdnem átmentem személyeskedésbe. Ki hoz politikai döntést? A magyar Országgyűlés, az Igazságügyi bizottság vagy esetleg az Országos Bírói Tanács? Úgy tudom, hogy az Országgyűlésben politikai döntések születnek, az Igazságügyi bizottságban is politikusok ülnek, ők fogják eldönteni, és sajnos éppen az a legnagyobb baj, hogy általában nem szakmai alapon, hanem politikai alapon születnek meg ezek a döntések. Pontosan ebből adódik a probléma. És pont ön mondja azt, hogy az Országos Bírói Tanácsban születik politikai döntés, amikor minden, a bírósági szervezetben lévő OBT-tag egyhangúlag formál úgy véleményt, hogy nemmel szavaz Varga Zsolt András személyére?! Nyilván ez egy szakmai vélemény volt, az Igazságügyi bizottságban pedig - nyilván nem véletlenül - csak a kormánypárti többséghez tartozók szavazták meg Vejkey (sic!) Zsolt András személyét, de ez megint nem ehhez a mostani törvényjavaslathoz tartozik. Hajas Barnabás államtitkár úrnak: államtitkár úr mondta, hogy természetes módon jelentkeznek a nehézségek egy új törvénnyel. Tökéletesen egyetértek önnel, és az természetes, hogy egy jogszabály nem lehet egyből tökéletes. Ha úgy születtünk volna, hogy tökéleteset tudnánk alkotni, akkor azt hiszem, hogy... No, nem lenne jó akkor sem ez a világ, nem lenne jobb akkor sem, de lehet, hogy jobb dolgokat is ki tudnánk találni. Azt is elmondta, hogy a bíráknak jártasságot kell szerezni a törvény alkalmazásában. Ez is igaz, de azért ne feltételezzük a bírákról, akik akár tíz, húsz, harminc vagy negyven éve ott ülnek, hogy amikor látnak egy új jogszabályt, ők azt nem fogják tudni alkalmazni. És itt megint hivatkozom arra az egymásra mutogatásra, ami ott lehetett, hogy mi nem így gondoltuk, jogalkotók, a bírák pedig azt mondják, hogy de igen, márpedig itt ez van leírva, én köteles vagyok ezt alkalmazni. Hogy csak finomhangolásra lenne szükség az elmúlt két év tapasztalata alapján, ezzel sem tudok egyetérteni, hiszen az általam a vezérszónoki felszólalásban elmondottak egyértelműen azt támasztják alá, hogy itt nem finomhangolásra van szükség, itt alapvetően kell változásokat hozni. Egyébként újra hivatkozom arra, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter asszony is elismerte ezt az Igazságügyi bizottság ülésén, amikor meghallgattuk őt ezzel kapcsolatban. És igenis, elmondta, hogy azért kerül be lassan majd a polgári perrendtartás módosítása, mert itt sok mindent kell változtatni. És hivatkoznék arra, hogy azért azt, hogy még mennyit kell rajta változtatni, még most sem tudjuk. Ugyanis azért látni kell azt, hogy több szakaszra oszlik a perrendtartás, és igazán a perfelvételi szakasz az, amelyben már tapasztalat van. Nincs akkora tapasztalat már a későbbi szakaszban, nincs a másodfokú eljárásban tapasztalat, nincs a fellebbviteli tárgyalásban tapasztalat. Tehát itt még sok minden be fog gyűrűzni a