Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
888 Pp.-t érintő ajánlásai, továbbá a Kúriának a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított, joggyakorlatot elemző csoportjának összefoglaló véleményében tett megállapítások, valamint az igazságügyi tárca Pp. hatályosulási munkacsoportjában tett észrevételek és módosító javaslatok. Tisztelt Ház! Államtitkár úr az expozéjában igen részletesen ismertette a törvénytervezet rendelkezéseit, jómagam csupán néhány kiemelésre méltó pontot szeretnék bemutatni. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat fő célkitűzése, hogy megkönnyítse a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási jogának a gyakorlását. Ezen koncepció keretében tudjuk tehát elhelyezni a javaslat főbb pontjait. A normaszövegből kiolvasható, hogy a hatásköri szabályozás egyfajta finomításával állunk szemben, amely kismértékben igyekszik növelni a pertárgyértéktől függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartozó perek körét. Ily módon optimálisabban alakul majd a járásbírósági, illetve a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek megoszlása, vagyis a törvényszék hatáskörébe fognak tartozni a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve a képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek, továbbá az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, valamint a nemzetközi árufuvarozási és a nemzetközi szállítmányozási perek. Szót kell ejtenünk a perindítás egyszerűsítését célzó módosítások szándékáról is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a javaslat értelmében a keresetlevél tartalmi elemeinek száma csökken, továbbá egyszerűsödnek az egyes elemekre vonatkozó előírások is. Az állampolgárok hatékony jogérvényesítését segíti elő a keresetlevél kötelező tartalmi elemeinek egyszerűsítése, az alaki előírások észszerűsítése és a hiánypótlási lehetőségek kibővítése. A keresetlevél tartalmi és formai elemei számának csökkenésére a Kúria a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye alapján került sor. A benyújtott javaslat értelmében a keresetlevélben az alperes azonosító adatain kívül elegendő a nevét és lakóhelyét vagy székhelyét megjelölni, egyéb azonosító adat hiánya nem eredményezheti a keresetlevél visszautasítását. A keresetlevél formai kritériumai is jelentősen csökkennek majd, ugyanis nem kell feltüntetni az egyes szerkezeti egységek címét, valamint az egyes szerkezeti egységeken belüli tartalmi elemek előadása sincs sorrendhez vagy formaisághoz kötve. Megemlítendő továbbá, hogy a törvényjavaslat a perindítás sikerét igyekszik elősegíteni azzal is, hogy a keresetlevél tartalmi, alaki hiányosságai esetén kötelezővé teszi a hiánypótlás felhívásának kiadását, amelyben a bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie. Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni a személyi állapotot érintő perekre vonatkozó módosításokat, amelyek a kiskorú gyermekek érdekeinek fokozott védelmét célozzák. Ennek egyik eszköze, hogy a bírók erősebb pervezetési jogosítványokat kapnak a kiskorúakat érintő perekben a gyerekek érdekeit szolgáló vonatkozásban. (15.20) Tekintettel arra, hogy a bíróságnak lehetősége van hivatalbóli bizonyításra a státuszperekben, ezért indokolt a magánszakértői bizonyítás kizárása az ilyen esetekben. Így elkerülhetővé válik, hogy a perrel érintett kiskorú gyermeket akár három szakértő is vizsgálja, ami nyilvánvalóan megterhelő a gyermekek számára. Tisztelt Ház! Lehetne még nagyon sok mindenről beszélni a törvénytervezet kapcsán, gondolok itt például a perfelvételi szak szabályait rugalmasabbá tevő elképzelésekre, a felekre háruló adminisztrációs terhek csökkentésére vagy a másodfokú eljárás során a felek jogérvényesítését megkönnyítő módosításokra. Lényegében a törvényjavaslat célja az alábbiak szerint foglalható össze: egyrészt megkönnyítse a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási jogának gyakorlását; egyszerűsítse a perindítást mind a jogi képviselővel, mind a jogi képviselővel nem rendelkező felek számára; csökkentse a felekre háruló adminisztrációs terheket; a bíróság közrehatási tevékenységének erősítésével előmozdítsa a perindítás sikerességét; rugalmasabbá tegye a per előkészítését szolgáló perfelvételi szak szabályait; csökkentse az eljárások formalizáltságát; a laikus feleket segítő speciális szabályokat vezessen be; könnyítse a másodfokú eljárásban a felek jogérvényesítését; kiegyensúlyozottabbá tegye a Pp. hatásköri szabályainak módosításával a járásbíróság és a törvényszék közötti munkamegosztást; a családjogi perekben a kiskorú gyerek érdekeinek védelmét
