Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
889 hatékonyan biztosító új szabályokat alkosson; a családjogi perek sajátosságait figyelembe vevő további különös szabályokat vezessen be az új Pp. Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és megkérem valamennyi képviselőtársamat, hogy tegye ezt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Vejkey Imre tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, aki felszólalását itt az emelvényen fogja elmondani. Parancsoljon, öné a szó. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2013-ban a kormány a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) kormányhatározatában rendelte el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény átfogó korszerűsítését. Mi is volt az új Pp. kidolgozásának a célja? Hogyan is fogalmazták ezt meg? „Korszerű nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő új törvénykönyv megalkotása a cél, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését. Az új Pp. áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közösség helyzetét.” Mindez nagyon szép. Az Országgyűlés az elkészült törvényjavaslatot 2016. november 22-én fogadta el, és az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jén hatályba lépett. Milyen is lett az új Pp. fogadtatása? Hogyan nyilatkoztak erről a készítésben közreműködő szakemberek? Először is, nézzük, mit gondolt az igazságügy-miniszter az új törvényről. Trócsányi László miniszter úr az elfogadás után a következőket nyilatkozta: „Versenyképességi kérdésnek is tekinthető az, hogy milyen egy ország perrendtartása.” Nyilván ezzel egyetértek, de én azt gondolom, hogy ha visszatekintünk az elmúlt néhány év távlatába, akkor azt láthatjuk, hogy akkor rossz ezek szerint Magyarország versenyképessége, mert bizony ez a törvény szerintem rosszra vizsgázott, és erre majd kitérek. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos a következőt nyilatkozta: „Megvan a kontinuitás a régi és az új polgári perrendtartás között, mivel az új perrendtartás 60 százalékban megegyezik a régivel.” Következtetés: a jogalkalmazó szerint jobb lett volna, ha nem teszik hozzá azt a 40 százalékot, mert ettől csak rosszabb lett a Pp. De a törvény előkészítésében közreműködött egy kodifikációs bizottság is, Németh János professzor úr vezetésével. Németh János a polgári perjog neves kutatója, az ELTE tanszékvezetője, egy időben rektorhelyettese, volt országos választási bizottsági elnök, alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság elnöke. Németh János és az új Pp. előkészítésével megbízott kodifikációs bizottság elhatárolódott az elfogadott törvénytől. A kodifikációs bizottság tagjai úgy érezték, hogy az általuk készített szakértői anyagot nemhogy nem vették át, de talán még el sem olvasták. És ha már itt tartunk, van egy erős áthallás ezen Pp. és az Alaptörvény megalkotásának a módszere között. Nézzük, hogyan is történt az Alaptörvény elfogadása! Hát, megállapítottuk, hogy új alkotmány szükséges, ezt egyébként annak idején a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatta, sőt, mi voltunk az egyetlenek, akik 2010-ben a programunkba bele is vettük az új alkotmány szükségességét. Aztán megalakította a parlament az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságot, felállította tagjait, ez elkezdett dolgozni, elkészített egy tervezetet, társadalmi vitára bocsátotta a tervezetet. Majd ezzel mi történt? Ezt szépen a kormány a kukába dobta, és egészen új, a korábban elfogadott, előkészített javaslat benyújtására még csak nem is emlékeztető javaslatot tett le a Ház asztalára. Ugyanez történt a Pp.-vel. Három évig dolgozott egy szakmai bizottság, majd ez ment a kukába, figyelembe se vették, és valamit letett az asztalra, és azt azonnal el is fogadta a parlament, amit idehozott Trócsányi miniszter úr. Hát, úgy látszik, ez a Fidesz-KDNP módszere. De térjünk vissza az elfogadott Pp. kritikáira! Mint mondottam, ez a kodifikációs bizottság csaknem három évig dolgozott, 120 szakember vett részt az előkészítésben. Hogyan nyilatkoztak az elfogadott
