Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
887 Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy végezetül kiemeljem a javaslatnak a kiskorú gyermekek érdekeinek hatékonyabb védelmét célzó módosításait! A Pp. hatályos szabályai alapján is erős jogosítványa van a bíróságnak arra, hogy a kiskorú gyermekek érdekében hivatalból rendeljen el bizonyítást, vagy a perben hivatalból hozzon ideiglenes intézkedést. A gyakorlatban azonban erre ritkán kerül sor. A javaslat erre tekintettel kiszélesíti a hivatalbóli bizonyítás esetköreit, és az egyes családjogi perekben példálózóan nevesíti azokat a helyzeteket, amikor indokolttá válhat, hogy a bíróság éljen a hivatalbóliság eszközével, elsősorban a kiskorú gyermek érdekében. A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy minden olyan esetben, amikor az a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, a bíróság kötelezhesse a félként eljáró szülőt és a kiskorú gyermeket pszichológus szakértői vizsgálaton való részvételre. A javaslat a gyermekvédelmi jelzőrendszer erősítése érdekében a gyermekvédelmi törvénnyel összhangban a Pp.-ben is előírja a jelzési kötelezettséget a bíróság számára a gyermek veszélyeztetettségének, bántalmazásának vagy elhanyagolásának észlelése esetén. A javaslat törvényi szinten nevesíti a személyi állapotot érintő perek között a kapcsolattartási pereket, amelyeket - a szoros kapcsolódás miatt - a szülői felügyelettel kapcsolatos perekkel közös fejezetben helyez el. A javaslat a családjogi perekben tovább bővíti azon esetek körét, amikor a bíróság ítéletében erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határozhat - a kiskorú gyermek érdekében - például a gyermekkel való kapcsolattartás, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése vagy a kiskorú gyermek tartása felől. Ilyen felhatalmazást korábban a törvény csak a házassági perekben adott, a javaslat ezt kiterjeszti valamennyi családjogi perre. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy zárszóként Széchenyi István szavait idézzem, aki azt mondta: „Nem elég mai időkben törvényeket írni; de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.” Biztos vagyok abban, hogy az önök előtt fekvő javaslat, amelynek valamennyi eleme a jogalkalmazói visszajelzéseket vette alapul, alkalmas e cél, vagyis a szimpátia gerjesztésének megvalósítására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt megkezdenénk a vezérszónoki felszólalásokat, szeretném ismertetni önöknek a vezérszónoki felszólalások sorrendjét: Budai Gyula, Gyüre Csaba, Vejkey Imre, Molnár Gyula, Sebián-Petrovszki László és végül Keresztes László Lóránt. Most a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, Budai Gyula képviselő úr következik, akinek meg is adom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló kódexünk, amely felváltotta a korábbi, 1952. évi III. törvényt. Fontos megjegyezni, hogy hatályos perjogi kódexünk számos nóvumot vezetett be annak érdekében, hogy kiküszöböljük az 1952. évi kódex alkalmazása során felmerült problémákat, és megteremtse a perrendtartásról szóló törvény koherenciáját. E helyütt is szeretném elismerésemet kifejezni Trócsányi László volt igazságügyi miniszter úrnak és kollégáinak az elvégzett dicséretes jogalkotási munkáért. Immáron két esztendeje, hogy hatályos kódexünk bevezette a perkoncentrációt biztosító osztott szerkezetű elsőfokú eljárást - ezzel igazodva számos európai ország perjogi megoldásaihoz -, továbbá a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló új szabályokat alkotott. Tisztelt Ház! A polgári perrendtartás kétéves hatályosulásának tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai, valamint a jogalkalmazó szervek visszajelzései indokolttá teszik a törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, pontosítását, valamint a perjogi szabályok egyszerűsítését és rugalmassá tételét. Az előttünk fekvő módosító javaslat tartalmának kialakításához a hivatásrendek által tett javaslatokon kívül nagymértékben alapul szolgálnak a Kúria új Pp. kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének állásfoglalásai, a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának
