Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
886 Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a következőkben kiemeljem a javaslatnak a családjogi perek gyors és rugalmas elbírálását célzó szabályait, valamint a személyi állapottal kapcsolatos perek szabályainak főbb változásait. A családjogi perekben, így különösen a házassági és szülői felügyelettel kapcsolatos perekben az általános permodellhez képest jelentős eltérés, hogy ezekben a feleknek a per folyamán is folyamatosan változnak, változhatnak az életviszonyai. Erre tekintettel a joggyakorlat visszajelzései alapján a Pp. által bevezetett osztott perszerkezetből következő kötöttségek további lazítása szükséges, így például a kereset- és ellenkérelem-változtatás szabályainak további egyszerűsítése. A családjogi perekben a 2019. évi LXVI. törvény már bevezetett több eltérő szabályt, de ezek bővítése indokolt a javaslatban foglaltak szerint. A javaslat a családjogi perekben bevezet egy, kizárólag ezekben a perekben alkalmazható új perfelvételi útvonalat, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság a kereset alperessel történő közlésével egyidejűleg - be nem várva az ellenkérelem beérkezését - kitűzze a perfelvételi tárgyalás határnapját. A gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanis a személyi állapotot érintő perekben az alperesek gyakran nem terjesztik elő határidőben az ellenkérelmüket, és ezekben a perekben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye. Így a javaslat szerinti módosítások azt szolgálják, hogy a perek jelentősen gyorsuljanak. A javaslat lehetővé teszi, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél az ellenkérelmét szóban is előterjeszthesse a perfelvételi tárgyaláson, ami érdemi segítséget jelenthet a laikus fél számára. A javaslat a személyi állapotot érintő perekben kizárja a magánszakértői bizonyítás lehetőségét. A házassági és szülői felügyelettel kapcsolatos perekben mindenekelőtt a kiskorú gyermek kímélete érdekében van erre szükség, mert így elkerülhető a gyermek többszöri meghallgatása. A származási perekben a szakértői bizonyítás sajátossága, továbbá a valamennyi státuszperben a bíróság rendelkezésére álló hivatalbóli bizonyítás lehetősége miatt is indokolt a magánszakértői bizonyítás kizárása. A javaslat a gondnoksági perek szabályainak módosításával azt célozza, hogy a gondnokság alá helyezendő vagy a már gondnokság alá helyezett személlyel szemben, akik gyakran mentálisan sérült, fogyatékossággal élő emberek, minimalizálható legyen és így csak a legszükségesebb esetekre legyen korlátozva a tárgyaláson vagy a szakértői vizsgálaton való megjelenést biztosító kényszerintézkedés, az elővezetés elrendelésének lehetősége. A javaslat abból indul ki, hogy ha az alperes számára már kirendeltek ideiglenes gondnokot vagy már rendelkezik gondnokkal, akkor a gondnok már várhatóan biztosítani tudja, hogy a gondnokság alá helyezendő személy megjelenjen a tárgyaláson vagy szakértői vizsgálaton, ami szükségtelenné teszi az elővezetését. Az elővezetés a javaslat szerint csak kivételesen és csak akkor rendelhető el, ha a gondnokság alá helyezendő személy meghallgatása vagy szakértői vizsgálata másképp, például helyszíni tárgyalással vagy vizsgálattal nem oldható meg. A javaslat annak a lehetőségét is megszünteti, hogy a gondnoksági perekben a bíróság elrendelhesse szakértői vizsgálat céljából a gondnokság alá helyezendő személy fekvőbeteg-gyógyintézetben való legfeljebb 30 napra történő elhelyezését. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság ezt a lehetőséget többször is kifogásolta már jelentéseiben, mert az az érintett beleegyezése nélküli szabadságelvonásnak minősül. (15.10) A javaslat szerinti módosítás így a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szabályainak érvényesülését is biztosítja. Tisztelt Ház! A kiskorú gyermek családi jogállásának rendezése, illetve mielőbbi, családban való nevelkedésének biztosítása érdekében a javaslat összehangolja a származási perek és az örökbefogadási eljárások szabályait. A javaslat kiegészíti a származási perek szabályait azzal a rendelkezéssel, amely szerint az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránti perben a bíróság soron kívül jár el, ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a per folyamatban léte alatt a gyermek örökbefogadása iránt vagy örökbe fogadhatóvá nyilvánítása iránt eljárás van folyamatban. A soronkívüliség indoka ilyenkor az, hogy a gyermek sorsának örökbefogadással történő rendezését megelőzően tisztázni kell a szülőség kérdését.
