Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
885 javaslat a jogalkalmazó szervek, a jogkereső állampolgárok és szervezetek visszajelzéseire tekintettel jelentősen egyszerűsíti a pert megindító keresetlevél tartalmát és ezzel párhuzamosan az alperes által előterjesztett ellenkérelem tartalmát is. A két alapiratból kiiktatásra kerülnek azok a tartalmi elemek, amelyek értelmezésével kapcsolatban széttartó joggyakorlat alakult ki, továbbá azok az elemek, amelyek a felek számára felesleges adminisztrációs teherként jelentkeznek. A javaslat a joggyakorlat visszajelzései alapján egyszerűsíti a keresethalmazatokra vonatkozó szabályozást, és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét. A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a javaslat a jogi képviselővel eljáró felek esetében is kötelezővé teszi a hiánypótlásra történő felhívás kiadását a keresetlevél tartalmi vagy alaki hiányossága esetén. Megjegyzem, hogy egyébként erre az ’52-es, a régi Pp. már 2000 óta nem adott lehetőséget. A javaslat a hiánypótlás előírásával a perindítás sikerességét, a keresetlevél mielőbbi befogadhatóságát, a jogvita koncentrált előkészítését kívánja előmozdítani, továbbá ezzel is csökkenteni kívánja a keresetlevél- visszautasítások számát. A hiánypótlásra történő felhívás megteremtésének szükségességét a Kúria keresetlevél visszautasítását vizsgáló, korábban már említett joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményében tett megállapítások is egyértelműen alátámasztják. A javaslat a hiánypótlás eredményes teljesítése érdekében előírja, hogy a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésében a keresetlevél valamennyi hiányosságát teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha pedig a bíróság újabb hiányosságot talál a keresetlevélben, akkor azt már a perfelvételi szak során kell pótolni, de emiatt sem újabb hiánypótlásra, sem visszautasításra nem kerülhet sor. A javaslat a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében tovább egyszerűsíti a keresetlevél és az ellenkérelem, továbbá a fellebbezés tartalmát. Ezenfelül a javaslat szerint a jogi képviselő nélkül eljáró felek a beadványaikat nem kötelesek az erre rendszeresített peres eljárási nyomtatványon előterjeszteni. Ehhez a javaslatnak a keresetlevél és az ellenkérelem tartalmát egyszerűsítő rendelkezései megfelelő alapot teremtenek. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a pereseljárási nyomtatványok továbbra is a felek rendelkezésére állnak, így azok használata már csak nem kötelező a felek számára. A jogi képviselő nélkül eljáró fél hiányos keresetlevelével kapcsolatos bírósági hiánypótlás módjának meghatározásánál a javaslat a fél jogban való járatlanságát, jogi ismereteinek hiányát feltételezi, így lehetővé teszi, hogy a bíróság hiánypótlásra történő felhívás helyett elrendelje a fél személyes meghallgatását, amennyiben a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja. A javaslat ezzel erősíti a félnek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat perfelvételi és érdemi tárgyalási szakot érintő módosításai körében a javaslat a jogalkalmazói visszajelzésekre tekintettel észszerűsíti a kereset- és ellenkérelem-változtatást azzal, hogy a fél tényállításainak megváltoztatását már nem tekinti keresetváltozásnak. Ezzel jelentősen csökkenti a felek és a bírósági adminisztráció terheit is. A javaslat kibővíti az alperesi ellenkövetelések, így a viszontkereset és a beszámítás előterjesztésének határidejét: azt az alperes - meghatározott feltételek fennállása esetén - az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn túl is előterjesztheti, például a felperes keresetváltoztatására tekintettel. A javaslat könnyíti a keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás előadására vonatkozó szabályokat: a perfelvételi szakban ezeket a felek bírói felhívás nélkül is megtehetik előkészítő iratban, és azzal összefüggő perfelvételi nyilatkozatot is tehetnek. A javaslat ösztönzi a perfelvételi tárgyalás mellőzésével történő perelőkészítést, amellyel jelentősen gyorsíthatók a perek. Lehetővé teszi több, különböző fajtájú perfelvételi irat - például alperesi ellenkérelem és a viszontkereset - egy beadványban történő előterjesztését, mert a jogalkalmazói tapasztalatok alapján felesleges adminisztrációs terheket ró a felekre az, hogy ezeket külön-külön kell előterjeszteniük.
