Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár:
858 tagállam uniós forrást vagy sem, akkor azt látnánk, hogy az említett déli országok, nem akarom sorolni őket, szárnyalnának, de tudjuk, hogy sajnos nem ez a helyzet. A másik általános felvetés pedig a társadalmi egyenlőtlenségekre vonatkozott, a zárszámadás is képviselő úr véleménye szerint ezt mutatja. Engedjék meg, hogy vitatkozzak ezzel. A mi meggyőződésünk az, hogy a társadalmi mobilitás legfőbb csatornája a munka kell hogy legyen. A számok azt mutatják, hogy hál’ istennek, 2019-ben többen éltek munkából, mint 2018-ban, és mindenkinek, aki munkából él, a jövedelme növekszik, valamint a munkában állók közül is az alsóbb jövedelmi kategóriákban lévőknek a jövedelme a 2016-os a bérmegállapodásnak köszönhetően jelentősen növekedett. Tehát 2016 óta a minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatottaknak a jövedelme nagyobb mértékben növekedett összességében, mint a nemzetgazdasági átlag. Azt megköszönöm, hogy Molnár Gyula képviselő úr ráirányította a figyelmet a zárszámadási javaslat szakmai részeire is, amikor felidézte, hogy az állami működési kiadások hogyan növekedtek, illetőleg a jóléti kiadások hogyan alakultak. Én azt tenném hozzá a képviselő úr által elmondottakhoz, hogy az állam működési kiadásainak növekedése jelentős részben annak köszönhető, hogy a központi igazgatási szerveknél foglalkoztatottaknak a bére növekedett. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy az állam többet költ magára, hanem arról van szó, hogy a tisztviselőknél béremelés valósult meg. Én úgy emlékszem, hogy amikor a 2019-es költségvetés vitája volt, akkor ezt a béremelést az ellenzéki padsorokból sem kritizálták, megvalósult a 30 százalékos béremelés, és hozzáteszem, ebben a körben, a közszférában foglalkoztatottak közül gyakorlatilag utoljára, hiszen először 2012-ben az egészségügyben dolgozók bérét kezdte emelni a kormányzat, majd ezt követte 2013-ban az oktatás és sorra minden terület. Ami pedig a jóléti funkciókat illeti, tényszám az, hogy 2019-ben 1280 milliárd forinttal többet költött az állam jóléti kiadásokra, mint 2018-ban. Azt nézzük meg, hogy ennek mi a belső szerkezete! Az oktatási kiadások is növekedtek nominálisan, az egészségügyi kiadások is növekedtek nominálisan, a munkanélküli-ellátáshoz kapcsolódó kiadásoknál minimális nominális növekedés volt, és hál’ istennek, a magyar gazdaság nagyobb mértékben növekedett, mint ezen kiadások. Ezért láthat képviselő úr olyan helyenkénti összevetéseket, ahol, mondjuk, GDP-arányosan valamely kiadásnál csökkenés lehet. (12.50) De ami a sokszor említett oktatást és egészségügyet illeti, mindenféle összehasonlításban, több év átlagát összevéve nominálisan is és reálértelemben is növekednek mind az egészségügyi, mind az oktatási kiadások. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony hozzászólására csak két tételnél reagálnék. Tényszerűen szeretném elmondani, hogy a háziorvosok, illetőleg az alapellátás finanszírozása 2019-ben is növekedett. Például a háziorvosoknak több év alatt 520 ezer forint/hó összeggel növekedett a támogatása. Ami pedig az egészségügyi finanszírozási rendszer problémáit illeti, mindig elmondom, hogy egyetértek azokkal a megállapításokkal, amelyek szerint van még feladatunk a kiadások növelése mellett, azon túl az egészségügy területén, de a képviselő asszony rendkívül komoly megállapítást tett, azt mondta, hogy a lábak megmentése helyett több lábat amputálnak Magyarországon, mint ami szükséges lenne. Azt gondolom, hogy ezzel azt állította, hogy a magyarországi orvosok inkább levágják a lábat, ahelyett, hogy megmentenék. Ez azért az orvosokat illetően, az esküjük betartására vonatkozóan egy súlyos megállapítás. Én nem azt feltételezem, hogy az orvosok direkt rossz szándékkal levágják az emberek lábát, hanem sajnos abból indulok ki, hogy a cukorbetegségek aránya Magyarországon magas, és az valóban érszűkülethez vezethet, és abból indulok ki, hogy ezen a területen kell változtassunk. Például ezt a célt szolgálják a mindennapos testnevelés bevezetése, és azok az életmódbeli változások, amelyek aztán oda vezetnek el, hogy a cukorbetegek száma csökkenhet. Varju László képviselő úr, a Költségvetési bizottság elnöke szintén nagyon súlyos megállapításokat tett. Ugyan nem tisztem az Állami Számvevőszék megvédése, de úgy fogalmazott, hogy a mellébeszélésben az ÁSZ is partnere a kormánynak. Itt emlékeztetnék arra, hogy Domokos elnök úr az expozéjában elmondta, hogy 41 költségvetési szervnél találtak valamilyen problémát. Én ezt megköszönöm, nem gondolom, hogy mindenki tökéletes lenne, nem gondolom, hogy ne lennének
