Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár:
857 Ami az árfolyamot illeti, Z. Kárpát Dániel képviselő úr és Mellár Tamás professzor úr, képviselő úr is utalt erre, sajnos nincs itt a teremben, de ismét rögzíteni szeretném, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja. A mindenkori költségvetési törvényekben technikai kivetítés szerepel, ami azt jelenti, hogy a megelőző időszak átlagárfolyamát tüntetjük fel. Miért nincsen? Nem akarjuk a piacokat befolyásolni, a forint szabadon lebeg. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszakban a forint árfolyama gyengült például az euróhoz képest. De miért? Épp azért, mert önök által is említett világméretű gazdasági válság van, világméretű gazdasági visszaesés, az Európai Unió összes tagállamának a gazdasága visszaesik. Sajnos, nem kivétel ez alól Magyarország sem, ami egy nyitott gazdaság, és ennek a folyamatnak a részeként a térségben lévő, sokak által még közepes jövedelműnek minősített vagy a statisztikák alapján közepes jövedelműnek minősített országnak az árfolyama is gyengül. Kérem, nézzék meg a lengyel złoty árfolyamának a változását, a cseh koronának a változását vagy más környékbeli árfolyamváltozásokat! A nyugdíjakat illetően a képviselő úr arra is utalt, hogy az árfolyamgyengülés az árakban lecsapódik, nagyobb áremelkedést eredményez, és a nyugdíjak reálértékét sem lehet megőrizni. Egyrészről hadd mondjam el tényszerűen, hogy 2019-ben, novemberben kiegészítő nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok. Ha hosszabb időtávot nézünk, akkor 2010-hez képest a nyugdíjak reálértéke mintegy 10 százalékkal növekedett, köszönhetően annak, hogy amikor a tervezettet meghaladó infláció valósul meg, akkor kiegészítő nyugdíjemeléssel él az állam, amikor pedig alacsonyabb a várható infláció a tervezetthez képest, akkor nem veszi vissza a nyugdíjakból ezt az összeget. Arra is felhívom a figyelmet, hogy épp az önök előtt lévő zárszámadásitörvény-javaslat mutatja be, hogy ezen túl 2019-ben nyugdíjprémiumot fizetett az állam, valamint 9 ezer forintos rezsiutalványban részesült mintegy 2,6 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy. A családtámogatásoknál a képviselő úr, ha jól idézem, az „aljas trükközés” és a „statisztikai hazudozás” kifejezéseket használta a tekintetben, hogy milyen kiadások kerülnek feltüntetésre a családi támogatások között. Ezeket a kifejezéseket, engedje meg, képviselő úr, hogy visszautasítsam. Hadd mondjam el az előterjesztő nevében, hogy minden adat a legjobb tudásunk szerinti valóságot tükröző adat. Ha a képviselő úr arra gondolt, hogy a családtámogatások körében milyen tételeket célszerű figyelembe venni, erről lehet egy jó szakmai vitát folytatni. Az állításom az, hogy ha az ön által a családtámogatásokon kívül számolandó „Nők 40”-nel nyugdíjba menő embereket, az ő juttatásukat kivesszük, akkor is európai mértékben kimagasló a magyar családtámogatásoknak az összege. Az pedig filozófia kérdése, hogy a családi körbe kit számolunk el: a szülőket, gyermekeket vagy a nagyszülőket is, akik hitünk szerint a család szerves részét képezik, és bizony a „Nők 40” lehetőség azt jelentette számos család számára, hogy a nagyszülők tudnak segíteni a szülőknek a gyermekek nevelésében. Itt hadd jegyezzem meg, hogy noha valóban a zárszámadás nem a demográfiai vitákról szól, de a képviselő úr megemlítette az élveszületések számát. Azt mindnyájan tudjuk, hogy ez két tényezőtől függ: egyrészről a szülőképes korú nők számától, másrészről a termékenységi mutatótól. Visszamenőlegesen eléggé nehéz megnövelni a nyolcvanas években született nők számát. Ezért a kormányzat mit tud tenni? Olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel a gyermekvállalást anyagilag is segíti azzal a céllal, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen egyet az elszegényedéssel, épp ellenkezőleg, és azt látjuk, hogy a termékenységi ráta, hál’ istennek, növekszik. Messze vagyunk még a kettő fölötti mértéktől, de képviselő úr, azt kérem, a tények alapján ismerje el, hogy azt a tényezőjét az élveszületéseknek, amire a gazdaságpolitika, a társadalompolitika hatással bír lenni, pozitív irányba sikerült elmozdítani, azt gondolom, köszönhetően annak is, hogy 2010 óta milyen intézkedéseket hozott a kormányzat. Molnár Gyula képviselő úr két általános megjegyzésére, engedjék meg, hogy reagáljak. Az egyik megjegyzés az volt, hogy a kedvező gazdasági számok a világgazdasági konjunktúrának, az uniós pénzeknek köszönhetőek. Igazából 2013 óta ezt halljuk, de ha ez így lenne, akkor megkérdezem, miért van az, hogy mégiscsak a magyar növekedés az uniós átlagot érdemben meghaladta, és olyan országokban, amelyek szintén elvileg részesülhettek a konjunktúrából, gondolok itt, mondjuk, az Európa déli részén lévő országokra, akik csatlakozásuk óta, több mint három évtizede az Európai Unió költségvetésének nettó haszonélvezői, nem láttunk ilyen növekedést. Ha igaz lenne az a narratíva, hogy egy növekedés csak annak köszönhető, hogy milyen a világgazdasági konjunktúra meg kap-e a
