Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár:
856 ellenzéki padsorokból arról beszélt volna, hogy nem jól tetszenek tervezni, tessék megemelni a gazdasági növekedési prognózist, tessék megemelni az ez alapján várható bevételeket. Én pont az ellenkezőjét hallottam. Tehát ha azokat az ellenzéki képviselőket hallgattuk volna meg, akik most kritikával élnek, és azt mondják, hogy nem jó volt a tervezés, pontosabbnak kellett volna lennie, és az ő prognózisaikat vesszük át, akkor teljesen más folyamat lett volna. Elnézést, tetszettek volna akkor azt mondani, hogy annyira jól áll a magyar gazdaság, hogy nem 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, hanem 4,6 százalékos növekedéssel kell számolni, és ennek megfelelően több bevétellel és több kiadással kalkulálni. Én ilyen jellegű észrevételekre a költségvetés elfogadásakor nem emlékszem. Engedjék meg, hogy néhány konkrét felvetésre reagáljak! Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy az a gazdaságpolitika, ami a tavalyi év zárszámadásából is kirajzolódik, csak szavaiban jobboldali, nemzeti, valójában a multinacionális tőkét szolgálja. Képviselő úr a bankadót említette példaként. Engedjék meg, hogyha én azt mondom, hogy ez a gazdaságpolitika jobboldali szellemiségű, ami alatt azt értem, hogy családban és nemzetben gondolkozik, akkor a költségvetési számokon, a családtámogatásokon vagy most a Trianon-évforduló kapcsán mondhatom, határon túli magyar testvéreink támogatásában is tükröződik. Nem volt ez másképp a 2019-es költségvetésben sem. Ha képviselő úr arra gondol, hogy nem a nemzeti cégeket hozza pozícióba ez a gazdaságpolitika, akkor engedje meg, hogy vitatkozzak ezzel a megállapítással. Ami az adórendszert illeti, olyan állítások is elhangzottak, hogy a kisvállalkozások, akik ismert módon, döntően hazai tulajdonban vannak, nagyon sok adót fizetnek, szemben a multikkal, hadd mondjam el, hogy a kata, kiva új adónemek, amelyek a polgári kormányzás alatt kerültek bevezetésre, rendkívül népszerűek, és kisebb adót jelentenek a döntően hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások számára, mint a többi adónem. Ami a bankokat illeti, képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy Európában egyedülálló módon a 2010-ben megválasztott kormányzat és az őt támogató frakciók elsőként fogadták el a bankadó bevezetését. Arra is felhívom a figyelmet, hogy az ön által említett, egyszeri 50 milliárd forintos tétel mellett az adórendszer szerves részét képezi a bankadó, ami az idei évben és a jövő évben is befizetendő. És arra is felhívom képviselő úr figyelmét, hogy azt gondolom, hogyha a patrióta vagy nemzeti gazdaságpolitikát abban mérjük le, hogy a vállalkozások tulajdonosi szerkezete hogyan néz ki, akkor például pont a bankszektorban számos bank került nemzeti tulajdonba, nemzeti kötődésű tulajdonba. Említhetem a Budapest Bank megvásárlását, az Erste részvényeinek részbeni állami tulajdonba kerülését vagy az MKB Bankkal kapcsolatos változásokat. (12.40) Ami Z. Kárpát Dániel képviselő úr azon megjegyzését illeti, mely szerint a foglalkoztatási számok, a statisztika torzít, a kormányzat torzít, azt kérem képviselő úrtól, hogy ne a kormánnyal, sőt még ne is a KSH-val, hanem az Eurostattal vitatkozzon, ugyanis a foglalkoztatási adatokat európai uniós módszertan szerint egységes elvek, egységes gyakorlat szerint kell számba venni minden európai uniós országnak. Ezen egységes, minden országra vonatkozó statisztika alapján tudom azt elmondani önöknek, hogy 2019-ben és a megelőző években is a magyar foglalkoztatási ráta európai szinten kimagasló mértékben növekedett, párhuzamosan a munkanélküliségi ráta csökkenésével. A foglalkoztatáson túl pedig a béreknél többször elhangzott, hogy torz az adórendszer, hiszen az alacsonyabb keresetűek többet adóznak. Itt vannak a kezemben a statisztikák. Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak abban igaza volt, hogy ma minden kereset után adózni kell, a minimálbér után is. Azt azért egyrészről meg kell jegyezzem, hogy az adóelkerülésnek ismert formája volt korábban, hogy valakik papíron minimálbért kerestek, és zsebbe kapták a fizetésüket, és a minimálbér után nem adóztak. Emellett pedig a fontos mondandóm: a tények azt mutatják, hogy a minimálbéren foglalkoztatottaknak az adózás után és az infláció után figyelembe vett reáljövedelme 2010 óta radikálisan növekedett. Ha csak a nettó jövedelmeket nézem, egy minimálbéres, akinek nincsen gyermeke, több mint 70 százalékkal többet keres a nettó kereset tekintetében most, mint keresett 2010-ben. Gyermekszámtól függően ez a szám értelemszerűen növekszik: egy háromgyermekes család esetében bőven 100 százalék fölötti a nettó átlagkereset-növekedés.
