Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
849 a tervezettnek megfelelően alakult, a maastrichti kritériumokat teljesítette, 3 százalék alatt volt, 2,4 százalék pontosan, az adósság/GDP hányados a 2018-as 69,1 százalékról 65,4 százalékra csökkent - tehát minden szép és minden jó. Azonban hogyha emellé odatesszük azt a másik hasonló számsort, ami a 2020. év végén nagy valószínűséggel jelentkezni fog, akkor egy egészen más képet fogunk kapni: a GDP valószínűleg 6-8 százalékkal fog csökkenni 2020-ban; a költségvetési hiány elérheti a GDP 7-9 százalékát; az adósság/GDP hányados 77-78 százalékos lesz az év végére. Ezeket nem én mondom, ezeket a pénzügyminiszter mondta, és a Költségvetési bizottság elnöke több alkalommal is megemlítette. Tehát mi is történt? Mondhatjuk azt, hogy mindez azért történt meg velünk, és azért ez az éles fordulat, merthogy világgazdasági válság van. Ez kétségkívül igaz, ennek igen jelentős szerepe van. Azonban nagyon fontos lenne azt látni és azt érzékelni, hogy ilyen jelentős mértékű különbségre, amely a két esztendő között megvalósul, nem láttunk példát a 2008-as világgazdasági válság után, a 2009-es esztendőben sem. Tehát itt mindenképpen szükséges arról néhány szót ejteni, hogy bizony itt visszaköszön két dolog: egyrészt az, hogy továbbra is megvan a magyar gazdaságnak a jelentős sérülékenysége, és az, hogy a kormány egy hibás költségvetési politikát és költségvetési gyakorlatot valósított meg az elmúlt esztendőben, ami hozzájárult ehhez az egész dologhoz. Erről egyébként már kollégáim is beszéltek, éppen az előttem szóló Csárdi Antal is és Varju László is, ezért egy kicsit nehéz helyzetben vagyok, hogy ismétlésre kényszerülök, ugyanakkor meg könnyű helyzetben, mert talán jobban érthetővé válik, hogy mit is szerettem volna kihozni az egészből. Nos, nézzük meg a zárszámadást, a ’19-es zárszámadást, hogy mit is jelent a zárszámadás. Azt jelenti, hogy a tervet és a tényadatokat össze kell hasonlítani, össze kell vetni. Szintén elhangzott már, hogy ha összevetjük a terv- és tényszámokat, akkor azt láthatjuk, hogy szinte semmi nem teljesült úgy, ahogy a tervekben le volt írva, illetve egyetlenegy dolog teljesült csak, ez pedig az államháztartási hiánynak a nagysága, ez pontosan úgy teljesült, ahogy ez le volt írva. De ez a nem teljesülés nem pusztán azt jelenti, hogy valamilyen véletlen hatás, véletlen tényező vagy külső sokk következtében történt volna meg, mert ez az eltérés egy szisztematikus eltérés, amely szisztematikus eltérés nyilvánvalóan arra utal, hogy a kormány milyen gazdaság- és ezen belül milyen költségvetési politikát folytat. Nézzük csak meg, hogy hogyan is teljesült ez az 1200 milliárd forintos hiány, ami a tervben szerepelt! Úgy teljesült, hogy az államháztartás teljes bevétele 2300 milliárd forinttal megnövekedett, és ennek megfelelően egyébként megnövekedett a kiadási oldal is a tervezetthez képest. Ha csak szűken az államháztartást, illetve a költségvetést nézzük, akkor a költségvetés esetében ez a különbség 2000 milliárd forint, tehát a költségvetésnek 2000 milliárddal lett több bevétele, de ezt a költségvetés saját hatáskörben el is költötte, mégpedig úgy költötte el, hogy nem kért hozzá parlamenti felhatalmazást, nem nyújtott be pótköltségvetést, ahogy egyébként ezt a korábbi években sem tette meg. Ezek után olvasom az amúgy független Állami Számvevőszék jelentését, ahol az összegzésben a következőt olvasom, idézem: „A 2019. évi központi költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkezők a 2019. évi költségvetésben meghatározott pénzügyi keretek között szabályszerűen gazdálkodtak a közpénzekkel.” Rossz rágondolni, hogy mi lett volna, ha nem szabályszerűen gazdálkodnak ezekkel a közpénzekkel. Azt kérdezném majd az itt ülő elnök úrtól, hogy végül is mekkora az a százalékos eltérés, amelynél az ÁSZ fog majd valamit mondani, valami ejnye-bejnyét, mert úgy látszik, a 10 százalékos eltérés a költségvetési tervhez képest nem volt elégséges. (12.00) Szerencsére azonban van más olyan szervezet is, amelyik vizsgálja ezt az egész kérdéskört, hogy a költségvetés hogy is néz ki. Itt szeretném idézni az Open Budget Surveynek a kétévenként elkészülő jelentését, amely 117 országra terjed ki, és 2019-ben is végeztek megfigyelést. Magyarország a lehetséges 100 pontból, amelyben értékelték, 45 pontot kapott meg. A megfelelő szint 61 pont lett volna, ebből, mondom, mi 45 pontot tudtunk elérni. Az Európai Unió egyetlen országa sem ért el ilyen alacsony pontszámot, mint mi, Európában is csak Észak-Macedónia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina végzett mögöttünk.
