Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
848 magasabb lett többek között a nyugellátások finanszírozására juttatott gyógyszertámogatások összege. A rokkantsági és egyéb rehabilitációs programok fokozott gazdasági jelentőséggel bírnak, hiszen a mentális állapot javulásán túl az egészségügyi, fizikai állapot javulására a rehabilitáció nyomán kevesebb ellátásra, ápolásra van szükség, illetve nagyobb arányban térhetnek vissza a betegek a munka világába. Ezenkívül minden magyar állampolgárnak joga van a lehetősége szerinti minél teljesebb életre. Számos segédeszköz-manufaktúra csődközeli helyzetbe került, így már csak néhányan, de erőn felül próbálják folytatni a betegek, a fogyatékos, illetve mozgássérült emberek ellátását. A gyógyászatisegédeszköz-rendszer az összeomlás szélén áll, mivel a gyógyászati segédeszközök ára 15 éve változatlan, miközben a béremelések és az euró árfolyamának emelkedése miatt több hazai gyártó is a működőképtelenség határára került. Fejleszteni, korszerűsíteni az említett okok miatt nem tudnak. Emelni és egységesíteni kell a tb-támogatást, figyelembe kell venni a mozgáskorlátozott emberek innovatív segédeszközökhöz való nagyarányú hozzáférését és az ellátás minőségének javítását. Az egészségügy területén az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére az államháztartási kiadások 8,9 százalékát fordította a költségvetés. Ez 0,2 százalékkal alacsonyabb, mint 2018-ban. Alapvető fontosságú, hogy arányaiban az intézmények működtetésére megfelelő anyagi forrást kell biztosítani az egészségügyben, a diagnosztikai műszerek amortizálódásától kezdve az egyre csökkenő szakemberhiányon át. Ráadásul a kórházi adósságok egyáltalán nem enyhültek, 2019 végére a kórházak adóssága körülbelül 80 milliárd forint nagyságrendű volt, és továbbra is megállíthatatlanul gyarapodik. Az eladósodáshoz hozzátartozik a kis léptékű béremelés miatti többletkiadás, amire a kormány szintén nem teremtette meg az eredeti fedezetet, ráadásul a béremelés szükséges, de ilyen mértékű bér- és kiadásnövekedés nem oldja meg az egészségügyben lévő hiányosságokat. (11.50) Ha nem történik meg a teljes gyógyítói kör anyagi veszteségeinek azonnali és várható veszteséggel arányos kompenzálása, akkor a szakdolgozók tömeges elvándorlására, kilépésére lehet felkészülni, de a legnagyobb vesztesek a gyógyulásra váró betegek lesznek. Az egészségüggyel kapcsolatban hozzá kell tennem még egy fél gondolatot, hogy önök rendkívül büszkén hirdetik a most elindított béremelést, ami elég sajátos feltételekhez van kötve. De azt lássuk be, hogy ha önök csak az elmúlt három évben a költségvetés tárgyalásakor egyáltalán elolvasták volna az ellenzék részéről benyújtott módosítókat, akkor tapasztalhatták volna például, hogy az LMP az elmúlt három évben mindhárom költségvetés tárgyalásakor javasolta, hogy kifejezetten az egészségügyben dolgozók általános béremelésére több száz milliárd forinttal fordítson többet a kormány. Persze, önök nem hallgattak meg senkit, mert önök nem tekintették partnernek az Országgyűlésben az ellenzéki padsorokban ülőket. De azt gondolom, hogy az, hogy az orvosbéremelés csak most jelenik meg, az az önök szégyene. Azt gondolom, hogy alapvetően azt tudjuk elmondani a 2019. évi költségvetés zárszámadásáról, hogy tökéletesen megmutatja azt a világképet, azt az ideológiát, amit önök követnek, és ami sajnos nem az itt élő honfitársainknak az érdekeit szolgálja, hanem jellemzően a saját szűk gazdasági és politikai köreiknek a kiszolgálását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Csárdi Antal képviselő úr. Megadom a szót Mellár Tamás képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, Mellár képviselő úr. DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2019. évi zárszámadás kapcsán természetesen a megelőző esztendőről kellene beszélni, de nyilvánvaló az, hogy nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna azóta semmi. Ha ránézünk az eseményekre, akkor azt lehet látni, hogy a 2020-as események, amelyek a vírusválsággal kapcsolódnak össze, egészen más megvilágításba helyezik a 2019-es évet, annak a megítélését és értékelését. Ugyanis, hogyha nem tudnánk sok mindent arról, hogy mi történt 2020-ban, akkor azt is gondolhatnánk, hogy ez a 2019-es év egy nagyon sikeres, nagyon jó év volt, hiszen a gazdaság 4,6 százalékkal növekedett, dinamikusan nőttek a dolgozóknak a bérei, a költségvetési hiány
