Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
841 önök az elmúlt időszakban nem tettek semmit ezért. Ha államtitkár úr büszke az azt megelőző évre is, mert a 2018-ashoz képest a 2019-es rosszabbul sikerült e tekintetben, de ha büszke erre, akkor legyen szíves arra is választ adni, hogy ha tulajdonképpen a magyar gazdaság helyzetét tekintve a növekedési lehetőségek mellett azzal, hogy a hiánycélra törekedtek, hogy azokat igyekezzenek betartani, még ha nem is sikerült pontosan, ha az államadósság csökkentése érdemben igazság szerint sajnos nem sikerült, de a szándékuk megvolt, egy olyan szituációban, amikor lehetett volna év végi költekezés helyett államadósság-csökkentést végezni, az közelebb vihetett volna bennünket ahhoz a megoldáshoz, ami Magyarországot, Magyarország hajóját egy sokkal nyugodtabb kikötőbe vihette volna: az, ami az euró bevezetésével együtt jár. És itt van az a következő része annak a nagy szemléletbeli különbségnek, hogy a kormány és feltehetőleg a kormányt támogató parlamenti többség politikai döntése megszületett a tekintetben, hogy belátható időn belül önök nem tesznek meg mindent azért, hogy egyébként a korábban vállalt kötelezettségünknek megfelelően az euróövezetbe tartozó állam legyen Magyarország. Éppen ennek következtében kiteszik azoknak az ingadozásoknak, amelyek a válságból következnek, a nemzetközi körülmények változása miatt kialakuló körülmények miatt, ezek között, én azt gondolom, ezért is rossz az a tendencia, amit önök elkövettek. Ha hozzáteszem, egy-egy elemére most csak részben utalva, hogy eközben tulajdonképpen ezt a költségvetést a nyugdíjasok még finanszírozták is, akkor mindenképpen meglepő az a hurráoptimizmus, ami önökben megvan, mert az infláció majdnem 1 százalékkal haladja meg az önök által tervezettet, és ilyen módon még azt a körülményt is, vagy az, ami önök számára finanszírozási oldalról kedvezőbb körülményt teremtett, hát még ezt is ehhez hozzátették. A 2019. évi általános ítélethez, azt gondolom, hozzátehető, hogy volt egy dolog, amit azzal a költségvetéssel elkövettek. A különböző költségvetési intézményeknek a kialakult gyakorlat szerint az aláírása is hozzátartozik, és a saját részükre vonatkozó elfogadó nyilatkozat is hozzátartozik. 2019-nek egy drámai eseménye volt az, amit önök a Magyar Tudományos Akadémiával műveltek. Nem is volt meg az aláírásuk ehhez a költségvetéshez, ezért azt gondolom, hogy az önkritikánál itt már többet kellene gyakorolni, hiszen azok a politikai döntések, amelyekre nagyobb vonatkozásban, az euró vonatkozásában utaltam, és akár egy intézményi példaként is, önök erre nem lehetnek büszkék. Éppen ezért, azt hiszem, önmagában maga a törvénytervezetük ebben a formában nem is lesz támogatható. Mi az, ami van a második csomagban, a második körben, ha az államháztartás funkcionális kiadásait is nézzük? Azt gondolom, egy összefoglaló mondattal el lehet mondani, hogy önök mit tesznek. Mindenről, amit szeretnének, önök szeretnének dönteni. Mindent az államközpontú központosításban akarnak elkölteni, mindenre rá akarják tenni a kezüket, és egyébként ez egybeesik azzal a lényegében jogállamot tagadó, a hatalmi ágakkal kapcsolatos, mondhatni, hatalommegosztás megszüntetésének politikai szándékával, amit kiviteleznek azzal, hogy ennek a megszüntetését elvégzik. Ennek az egyik leglátványosabb eljárása, amit csinálnak egyébként, az önkormányzatiságban van. A rendszerváltás egyik legfontosabb értéke, amiről a tanácsrendszer megszüntetésével azt gondoltuk, hogy igen, az emberek szeretik és igénylik, a demokrácia fontos oszlopa, amit az önkormányzatiság jelent. (11.10) Az lehet, hogy nem 3200 településen kell minden szolgáltatást biztosítani, de az egészen biztos, hogy 3200 település igényt tart arra, hogy a saját környezetében zajló fontos dolgokról maga tudjon dönteni. Önök egyébként - többek között költségvetési eszközökkel is - ezt a lehetőséget akadályozzák, és nem segítik. Nemcsak költségvetési eszközökkel végzik el ezt a munkát, évről évre szűkítik a döntéshozatal lehetőségét, hanem ezenkívül olyan szabályozási módon, más törvényekkel, éppen a parlament előtt szereplő törvénnyel is megtesznek mindent azért, hogy ezt akadályozzák. Az egyik ilyen kiemelkedő elem mellett, hogyha az önkormányzatiság világát említettem, én szeretnék itt még egy dologra kitérni néhány részkérdés említése előtt. Domokos László elnök úr úgy fogalmazott, hogy a parlamentnek döntenie kell arról, hogy válságmenedzselés vagy pedig változásmenedzselés az, amit végezni akarunk, mármint a parlament. És ebben nem szeretnék közösséget vállalni fogalmazásban, illetve a válaszomból következik, hogy láthatóan a kormánypártok és az ellenzék különvéleményen van. Ez azt jelenti, tisztelt elnök úr, én úgy látom, hogy a kormánypárt lényegében úgy gondolja, hogy egy olyan változásmenedzselést kell lefolytatni, hogy a világ változásából következően - lényegében elszigetelt módon - Magyarország a saját logikája mentén tud boldogulni, és e változás folyamatában eszerint próbálja meg egyoldalúan, meglehetősen egyoldalúan, nemzetállami logika alapján végiggondolni. Miközben ellentétben ezzel én
