Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
830 Magyarország tehát az Európai Unió egyik leggyorsabban és legdinamikusabban növekvő gazdaságává vált az elmúlt években. Ezt igazolja, hogy míg 2019-ben az EU átlagos növekedése csupán 1,5 százalék volt, addig a magyar gazdaság 4,9 százalékkal tudott bővülni. A gyors fejlődés a korábbiakkal szemben egy egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetben, valamint eladósításmentesen valósult meg. Az államadósság a 2010-es 80 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,4 százalékra süllyedt, ráadásul a fennálló adósságállomány összetétele is sokkal kedvezőbb, ugyanis jelentős mértékben sikerült növelni a lakossági állampapírok állományának arányát, s csökkenteni a devizaadósság és a külföldi kézben lévő adósságállomány arányát. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra esett. Ez jelentős mértékben hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének a mérséklődéséhez. Emlékezhetünk rá, hogy ezzel szemben a Gyurcsány-Bajnai páros az általuk kreált gigantikus méretű államadósságot úgy próbálta finanszírozni, hogy hatalmas mennyiségű, több ezer milliárd forintos IMF-hitelt vettek föl, talán a világ egyik legrosszabb kondícióival. Ezt a hitelt a nemzeti kormány aztán 2013-ban, jóval a határidő előtt visszafizette. Az elmúlt nyolc évben véghez vitt jelentős adósságcsökkentés egyike az EU-tagországok legjelentősebb eredményeinek, miközben számos nyugat- és dél-európai ország csak az államadósság további növelésével volt képes a gazdasági növekedésre. Az államadósság biztonságos hazai finanszírozása és a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkentése a koronavírus-járvány következtében kibontakozott gazdasági visszaesés idején különösen is felértékelődik. Az élet tehát bebizonyította, hogy felelősségteljes és jó döntéseket hozott a gazdaságpolitikai vezetés az elmúlt években. A magyar gazdaság külső sérülékenysége tovább mérséklődött annak a kormányzati intézkedésnek köszönhetően, hogy a kormány kivezette a családokat adósrabszolgaságba taszító devizahiteleket. A forintosítás eredményeképpen 2015-ben a lakossági devizahitelek szinte teljes egészében eltűntek Magyarországról. Míg 2009-ben 70 százalék fölött volt ezek aránya a teljes lakossági hitelállományban, mára ez 1 százalék alá csökkent. A magyar gazdaság rekordméretű növekedését a tavalyi évben a rekordmennyiségű beruházás is nagyban segítette. Az Unió tagállamai között Magyarországon az egyik legmagasabb volt a beruházási ráta, ez 2019-ben 28,6 százalékot jelentett. Ezek olyan tények, olyan számok, amelyeket önök, baloldali képviselők rendszerint megpróbálnak eltagadni, megpróbálják a jelentőségét csökkenteni. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért ez pontosan így történt, és köszönhetően a külföldi beruházóknak, köszönhetően a magyar állampolgároknak, a magyar munkavállalóknak, a magyar vállalkozásoknak sikerült ezt a nagyon jelentős eredményt elérni 2019-ben. 2019-ben a magyar export 5,8 százalékkal, az import 7,5 százalékkal bővült. Az előbbi növekedésben többek között az ipar és a többletkapacitásokat eredményező beruházások kedvező teljesítménye, utóbbi esetben az export magyar importtartalma mellett a bővülő fogyasztás és beruházás játszott szerepet. A külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott. A dinamikusan bővülő magyar gazdasági teljesítményhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedéseinek eredményeképpen a magyar munkaerőpiaci mutatók az Európai Unió élvonalába ugrottak. Emlékezhetünk rá, hogy 2008-ban Magyarországon 56,4 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ami a legalacsonyabbnak számított az akkori Európai Unióban. (10.10) Az elmúlt évben viszont már 71,1 százalékos volt ez az érték, ami meghaladta az Európai Unió átlagát. Munka van, minden van - idézte a képviselő úr Orbán Viktor miniszterelnököt. Fontos megemlíteni a munkanélküliségi rátát is, amely 2008-ban bőven meghaladta az Európai Unió átlagát, hiszen bőven 10 százalék felett volt a munkanélküliségi ráta, ami 2019-ben már 3,4 százalék volt, amely az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi adat volt az Európai Unióban. Szintén örömteli, hogy bár a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak köszönhetően többen elvesztették a munkájukat, de láthatjuk az augusztusi és szeptemberi adatokból, hogy a foglalkoztatási szint visszaállt a járvány előtti időszakra, és reméljük, hogy azoknak is, akik még a munkát keresők
