Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
831 között vannak, a lehető leghamarabb, akár a beruházások ösztönzésével, akár a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő programokkal sikerül hamar állást találni. A foglalkoztatottság bővülésén túl az a nagyon kedvező tendencia folytatódott 2019-ben is, hogy olyan egészséges módon tudott nőni a foglalkoztatottság, hogy miközben az állami szféra és a közfoglalkoztatottak száma csökkent, addig a versenyszférában foglalkoztatottak száma emelkedett. A foglalkoztatottak száma a rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett, 4,5 millió fő körül alakult. A nemzeti, kereszténydemokrata, munkaalapú gazdaságpolitika tehát sikeres, ugyanis a mi fölfogásunk szerint, ahogy mondtam, ha munka van, minden van. 2019-ben az átlagkeresetek is jelentős, az inflációt bőven meghaladó mértékben, 11,4 százalékkal nőttek. Ehhez a reálbér-növekedéshez érdemben hozzájárult a kormány kezdeményezésére 2016 végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, melynek értelmében egyrészt nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Itt is szeretném azt a baloldalon közkeletű híresztelést, álhírt elutasítani, amely a román minimálbérrel próbálja összevetni a magyart. Hiszen ha megnézzük a munkavállalóknál kézhez kapott összeget, a nettót, amit megkapnak és a családjukra tudnak költeni, az Romániában jóval alacsonyabb, hiszen sokkal több adó terheli Romániában a minimálbért, mint Magyarországon. A munkaalapú gazdaság megteremtése a bérek dinamikus emelkedésével párosulva a családok jövedelmét is nagymértékben emelte, amelynek következtében a háztartások pénzügyi helyzete a korábbinál lényegesen stabilabbá vált, amihez hozzájárult a szektor számára jelentős terhet jelentő devizahitelek kivezetése. Miközben a javuló jövedelmi helyzetük következtében a háztartások növelni tudták a fogyasztásukat, az nem párosult túlzott eladósodással, amit jól mutat a 12 százalékos megtakarítási ráta, ami európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő nagyságú. Itt rendszeresen elhangzik baloldali vádként, hogy a felső jövedelmi rétegűeket segítették ezek a családvédelmi és szegénység felszámolását célzó intézkedések. Pontosan jól látszik a Statisztikai Hivatal és az Eurostat számaiból is, hogy jelentősen csökkent a súlyos anyagi deprivációnak kitettek száma, jelentősen csökkent számos olyan mutató, amelyben a szegénység különböző fokát méri az Eurostat és a hazai Statisztikai Hivatal. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez a baloldali vád sem igaz, hiszen az volt a célunk - és ez a célunk a továbbiakban is -, hogy minden magyar ember, minden magyar család tudjon egyet, kettőt és aztán többet is előre lépni. Különösen kedvező, hogy a munkavállalói jövedelmek növekedésével párhuzamosan a vállalkozások profitja is emelkedett, tehát a rekordmagas foglalkoztatás következtében beindult bérfelzárkózás nem rontotta a hazai vállalkozások és vállalatok versenyképességét. Külön érdemes kiemelni, hogy a tavalyi évben került bevezetésre az Európa-szerte egyedülálló családvédelmi akcióterv számos eleme. Ennek megfelelően 2019-ben már sikerült eljutnunk oda, hogy minden eddiginél több támogatást kapnak a gyermeket nevelő családok és a gyermeket vállalók. 2019-ben - 2010-hez képest - a duplájára nőtt a családok támogatására fordított összeg, ami így bőven meghaladta a 2000 milliárd forintot. Emlékezhetünk rá, hogy a Gyurcsány-Bajnai-időszakban a gyermeknevelés egyet jelentett a szegénységgel (Arató Gergely: 2019 van!), gyermeket nevelni, több gyermeket nevelni egyet jelentett a szegénységgel. Miközben most folyamatosan bővülő családtámogatások mellett egyre több pénzt tudunk otthagyni a családok védelmére, a családok támogatására a magyar családoknál. Összehasonlításképpen: nem léteztek a Gyurcsány-Bajnai-kormányban azok a családtámogatási eszközök, amik mára természetesnek számítanak Magyarországon. A fiataloknak nem adtak meg semmilyen segítséget az önálló életük elkezdéséhez, az otthonteremtéshez, a házassághoz, a családalapításhoz és a gyermekvállaláshoz, hanem tandíjat akartak bevezetni, elvették a harmadik évi gyest, nem volt gyed extra, a családi adókedvezmény összege pedig mindössze 4 ezer forint volt a harmadik gyermek után. Összességében: a magyar gazdaságpolitikában a 2019-es évet a gazdasági növekedés, a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, a rekordmértékű beruházási arány, a jelentős reálbérnövekedés, a csökkenő államadósság, a nyugdíjprémium és az ország sérülékenységének, külföldi kitettségének további mérséklődése jellemezte. Ennek megfelelően az idei évben berobbant pandémia
