Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

820 felszólalások sorrendjéről, mert a pandémiahelyzet miatt kötelességem a felszólalási sorrendeket ismertetni. Elsőnek majd a Fidesz képviselőcsoportjából Szűcs Lajos képviselő úr jön; őt követi majd Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbikból; azután következik Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP-ből; majd az MSZP kettő képviselője, Molnár Gyula és Bangóné Borbély Ildikó; őket a DK képviselőcsoportjából Varju László képviselő úr követi; az LMP-ből Csárdi Antal következik; és végezetül Mellár Tamás képviselő úr fogja a Párbeszéd-képviselőcsoportból befejezni a vezérszónoki felszólalók körét. Most pedig szólítom Szűcs Lajos képviselő urat, az Országgyűlés jegyzőjét, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónokát, aki innen, az emelvényről fogja elmondani felszólalását. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr, Államtitkár Úr, Számvevőszéki Elnök Úr, Államtitkár Asszony, Államtitkár Urak és tisztelt Képviselőtársaim! Személyes mondatokkal szeretném kezdeni. Már a huszadik zárszámadás, amit itt a Parlament falai között ülhetek végig, és minden évben eljön annak az ideje, amit a miniszter úr is úgy mondott, hogy az igazság pillanata, és szembesülünk azokkal a tényekkel, amelyeket az előző évi költségvetés betartásával vagy be nem tartásával kapcsolatban tudunk egymás szemébe mondani. Mondom ezt úgy, hogy az elmúlt húsz évben több költségvetés olyan zárszámadását kellett végigülnünk, végigbeszélnünk, ami nem arról szólt, hogy az elmúlt évben mi történt, hanem arról, hogy mi nem történt. Olyan költségvetési zárszámadásokról is van emlékem, ahol a zárszámadásban több száz oldalas olyan elvarrások voltak és új tételek, amelyek soha nem voltak a költségvetés részei, mégis a zárszámadásban kellett ezekről dönteni. Nem csoda és nem egy nóvum szerintem senki számára, ha azt mondom, hogy ezek a zárszámadások elsősorban a baloldali kormányokhoz kötődtek. Ilyen módon, mondom, a huszadik alkalommal, örülök annak, hogy ennek a zárszámadásnak, ahogy a miniszter úr is elmondta, nincsen évközi módosítása, és ebben a zárszámadásban nincsen igazi elvarrásról sem szó, tényleg szikár tényekről beszélhetünk. Elmúlt egy újabb év, és a zárszámadáskor számot adunk és számot vetünk a mögöttünk hagyott esztendőről. Egy olyan évről kell most beszélnünk, amelyikre, azt gondolom, minden magyar ember büszke lehet, hiszen a gazdasági növekedés üteme felülmúlta az előzetes várakozásokat is. Ugyanakkor nincs könnyű helyzetünk, amikor az előző évről beszélünk, hiszen azóta az egész világ a koronavírus által okozott gazdasági nehézségekről beszél, ezekkel a nehézségekkel küzd. Unalmas dolog a zárszámadás, de azt, hogy az élet mindig nagyobb rendező nálunk, ebben az évben is tapasztalhattuk. Emlékezzünk arra vissza, hogy ha 2008-ra gondolunk, egy olyan gazdasági válságot prognosztizáltak a számunkra, aminek a bekövetkezésére a magyar gazdaság egyáltalán nem volt felkészülve, és gondoljunk arra, ha a tényeket közlő zárszámadást olvassuk és nézzük, hogy ha nem így teljesített volna a magyar gazdaság, nem így teljesítettek volna a magyar emberek, akkor vajon ebben az évben, a pandémia idején hány IMF-hitelt kellett volna igénybe venni, milyen megszorításokat kellett volna megtenni, ha ezek a gazdasági eredmények, amelyekről az előbb is miniszter úr meg a Számvevőszék elnöke is beszélt, nem következtek volna be, ha a magyar emberek az elmúlt évek következetes munkájával nem tették volna lehetővé azt, hogy ilyen módon készüljünk fel a pandémiára, és ilyen módon várhassuk a következő évi költségvetést is. De milyen évet is zártunk 2019-ben? Többször elhangzott, de nem baj, ha minél többször elmondjuk, hogy 2019-ben a központi költségvetés tervezésekor 4,1 százalékos növekedést prognosztizált a Pénzügyminisztérium. Emlékezzünk vissza az akkori vitákra, hogy hányan mondták azt, hogy ez biztos nem fog bekövetkezni. Azok a szirénhangok mindig elmondták, hogy ezt biztos nem lehet megtenni, sosem lesz ilyen lehetősége a magyar gazdaságnak. (9.20) Hát, jelentjük, és nem mi, hanem a tények igazolják azt, hogy nemhogy 4,1 százalékos, hanem 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés üteme. Külön öröm, hogy a növekedéshez a gazdaság minden szektora hozzá tudott járulni, de én ezek közül csak kettőt emelnék ki. Az egyik a vállalati beruházások mértéke, a másik pedig a lakossági fogyasztás. 2019-ben a nemzetgazdasági beruházások 12,2 százalékkal bővültek, ami jelentősen meghaladta az előre tervezett 7,5 százalékos bővülést. A