Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

821 vállalatok beruházási hajlandóságát nagyban elősegítette a 2016 végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, amely értelmében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ez adhatott teret a munkáltatók számára a magasabb bérnövekedés biztosításához. Így az átlagkeresetek 2019-ben 11,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ami a 3,4 százalékos inflációnak köszönhetően igen magas reálbér-növekedést eredményezett. Ez a bérnövekedés egyértelműen éreztette a hatását a fogyasztásban is, ugyanis a háztartások nemzeti össztermékhez képesti fogyasztása hasonló mértékben, 4,6 százalékkal növekedett. A kormány fiskális politikájának és a kedvező makrogazdasági folyamatoknak köszönhetően 2019-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya 2 százalékra teljesült. Itt megint csak emlékezzünk vissza, hogy hányan voltak azok, akik ezt elhitték, hányan voltak azok nemcsak a baloldalon, hanem elemző cégek - bár baloldali elemző cégek -, amelyek azt mondták, hogy ezt biztos nem lehet megtenni, és a Pénzügyminisztérium meg a kormány, valamint a magyar emberek állhatatos munkája mégiscsak azt hozta, hogy ezt a 2 százalékos hiányt lehetett teljesíteni. Itt meg kell jegyeznem, hogy az Eurostattal van még egy tisztázandó és tisztázó jellegű kérdésünk, amely 12,5 milliárd forinttal megnövelheti a hiány esetleges mértékét, amivel mintegy egytized százalékkal 2,1 százalékra módosulhat a hiány mértéke, ugyanakkor ez is bőven alatta van az elvárt és tervezett 3 százalékos maastrichti kritériumnak. A magyar export 5,8 százalékkal, míg az import 7,5 százalékkal bővült. A külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott az előző évekhez hasonlóan. A fiskális folyamatokkal kapcsolatban szeretném megjegyezni azt a tényt, hogy 2019-ben 300 milliárd forinttal több érkezett be az államkasszába, mint azt tervezték előre. Ennek több oka is van. Egyrészt természetesen a nemzeti össztermék növekedése, de meg kell említeni az online számlaadás 2019-ben kiteljesedő pozitív hatását is, amiről a Számvevőszék elnöke is beszélt, hogy a magyar gazdaság fehérítése nagyon sok tekintetben pozitív hatással van a gazdaságra. Ez az egyik pozitív hatás, hogy ha így van, akkor több pénz folyik be a központi költségvetésbe. Az elmúlt esztendőben az önkormányzatok is több pénzből gazdálkodhattak, ugyanis a gazdaság teljesítményének köszönhetően magasabb helyi iparűzési bevételeik is voltak. Megállapíthatjuk, hogy a helyi önkormányzati alrendszer hiánya összesen 76,3 milliárd forint volt, amit jóval magasabbra terveztek; mintegy 200 milliárd forint volt az előre tervezett, ehhez képest a 76 milliárd forint, azt gondolom, mindenképpen egy komoly eredmény. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Hallgatóság! Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a kormány a teljes foglalkoztatásra törekszik, ugyanis mondtuk és valljuk is, hogy ha munka van, akkor minden van, ezért talán a nemzeti össztermék növekedése és a hiányszámok mellett a legfontosabb mutató a foglalkoztatottak számának alakulása. 2019-ben további 1 százalékkal bővült a dolgozó emberek száma, míg a versenyszférában 2 százalékos volt a bővülés. A közfoglalkoztatottak köre 3,8 százalékkal csökkent. Elmondhatjuk, hogy 2019-ben összesen 4,5 millió ember dolgozott Magyarországon, ami a rendszerváltás óta abszolút rekordnak számít. Emlékezzünk vissza, 2008-2009 környékén 3,4 millió ember dolgozott Magyarországon. Hiszem, ha ezt a foglalkoztatási arányt el tudtuk érni, akkor sikerülni fog a következő időszakban ezt megőrizni és akár növelni is, akármilyen pandémiás helyzetről is van szó, de ennek az évnek a gazdaságvédelmi intézkedései pontosan ezt próbálják meg segíteni. A meghirdetett gazdasági program célja, ahogy ezt már többször elmondtuk, hogy amennyi munkahely megszűnik, legalább annyi új munkahelyet létre is hozzunk. Úgy vélem, ezekben a válságos időkben még inkább felértékelődik a kormánynak az a fegyelmezett költségvetési politikája, ami már hosszú évek óta sajátja a polgári kormányzásnak, például a bruttó államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya a 2011. évi 80,5 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,4 százalékra süllyedt. A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja továbbra is változatlan, vagyis az adósságráta csökkentése a belföldi szektorok tulajdonosi részesedésének növelése, illetve a devizaadósság arányának mérséklése mellett valósuljon meg. A devizaarány ezzel összhangban a 2011. év végi 53 százalékról 21 százalékra mérséklődött, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra csökkent. Ehhez hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődése is. Meggyőződésem, hogy a kisebb kiszolgáltatottság a külföldi hitelezők felé nagyobb mozgásteret