Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
81 Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Budai Gyulának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az érzelmeket alaposan felkorbácsoló és lelkiekben szörnyen megrázkódtató tragédia történt 2019 decemberében. Nem akadt olyan ember az országban, akit a győri kettős gyermekgyilkosság néven ismertté vált brutális bűncselekmény ne töltött volna el ijedtséggel. Személy szerint nekem, két leánygyermek édesapjának is borzasztó élményt nyújtott ez az egész eset. A hozzátartozók sérelmére elkövetett, kirívóan súlyos, élet elleni, valamint más, az életet, a testi épséget súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények olyan kegyetlen és borzasztó tragédiák, amelyek vonatkozásában a jogalkotó köteles vizsgálni, hogy miként előzhetők meg és zárhatók ki a tragédiához vezető okok. Tisztelt Képviselőtársaim! A fent említett súlyos bűncselekményt feltehetően a feltételes szabadságra bocsátott apa követte el. Felmerül tehát a gyanúja annak, hogy talán ez a jogintézmény nem működik megfelelően az igazságszolgáltatási rendszer keretein belül. Varga Judit miniszter asszony az esetet követően rögvest átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeképpen megszületett egy olyan jelentés, amely értelmében az Igazságügyi Minisztérium feladata lett a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának, valamint a büntető törvénykönyv és az egyéb jogszabályok esetleges szigorításának felülvizsgálata. A tárca ezen feladatának maradéktalanul eleget tett. Nem elhanyagolható azt sem megemlíteni, hogy a szakmai munka segítése gyanánt a Kúrián joggyakorlat-elemző csoport is alakult. Szeretnék az elhangzottakkal párhuzamba állítani egy külföldi példát is, ha megengedik. 2019 novemberében és 2020 februárjában a londoni késes merényletek elkövetői szintén feltételes szabadlábra helyezett elítéltek voltak, ezért a brit kormány kezdeményezte a terrorista jellegű bűncselekmény elkövetőire vonatkozó ítélkezési és végrehajtási szabályok szigorítását. Tehát láthatjuk, hogy egyáltalán nem minősül idegennek a szigorúbb büntetőpolitika irányába való elmozdulás. A Ház asztalán fekvő javaslat által kilátásba helyezett módosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek önmagukban is komplex módon, ugyanakkor a fokozatosság elvének figyelembevételével, a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulását. Egy olyan helyzetet kell tehát teremteni a jogalkotónak, amely során a már nevezett jogintézmény társadalompolitikai szerepe és a társadalmi igazságosság kérdése kerül egymással szembe. Ha csak a börtönbiznisznek megálljt parancsoló törvényekre gondolunk, világosan látszik, hogy a jelenlegi nemzeti kormány egyértelműen az emberek igazságérzetének a helyreállítása mellett tört lándzsát. Tisztelt Ház! A feltételes szabadság jogintézményét már a Csemegi-kódex is szabályozta a magyar jogban. A feltételes szabadságra bocsátás tulajdonképpen egy kedvezmény, amelynek célja, hogy a tényleges fogva tartás ideje az ítéletben kiszabott büntetés időtartamánál rövidebb legyen, mely által csökkenthetővé válnak a szabadságvesztésnek az elítélt személyére gyakorolt káros hatásai, a társadalomba történő visszailleszkedése pedig minél gördülékenyebben valósuljon meg. Persze, objektív és szubjektív kritériumok egyaránt vannak a feltételes szabadságra bocsátásban. (19.00) Amikor arról beszélünk, hogy a társadalom igazság- és biztonságérzetét kívánjuk előtérbe helyezni, akkor szót kell ejteni a tettel arányos büntetés elvéről is. Ennek a lényege az, hogy a kiszabott büntetésnek az elkövetett cselekmény következményének súlyával kell arányban állnia. Ez egy megfontolandó elv lehet, a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények vonatkozásában is. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr expozéjában maximálisan és alaposan tájékoztatott bennünket, de kérem, engedjék meg, hogy jómagam is rávilágítsak a javaslat főbb pontjaira. A javasolt módosítások irányvonalainak vezérfonala, hogy a legsúlyosabb, az emberi életet vagy testi épséget
