Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
82 sértő, valamint a hozzátartozó sérelmére elkövetett jelentős tárgyi súlyú, személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásra kerül, ily módon ezeket az esetköröket rendező jogszabályi hely, vagyis a Btk. 38. §-a szorul kiegészítésre. Látnunk kell, hogy egy kétfokozatú szabályozással kell számolnunk, és a jogalkotó is így számol, ugyanis a legsúlyosabb, a más emberek életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény esetében semmilyen különös méltánylást érdemlő körülmény nem oldhatja föl a törvényi tilalmat. Ez az abszolút kizárási tilalom. Ezen túlmenően azonban a társadalmi veszélyességhez hasonlóan magas foka miatt a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőivel szemben is indokolt, hogy érvényesüljön a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró főszabály. Aláhúzandó ugyanakkor, hogy a méltánytalan helyzetek elkerülése érdekében indokolt megteremteni az egyéni körülmények értékelésének a lehetőségét. Az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését követően a Btk. 38. §-ának (4) bekezdése új E) pontjában meghatározott, abszolút kizárt bűncselekményi körbe tartozó, valamely cselekmény előkészületét megvalósító, vagy abban részesként részt vevő, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőjével szemben a bíróság - kivételes jelleggel és szigorú kritériumok mellett - feloldást adhat a törvény tilalom alól. Ez a relatív kizárási tilalom. Viszont erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha a büntetési célok, a pártfogói felügyelet és külön magatartási szabályok elrendelésével megfelelően biztosítható. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet bővíti azoknak az eseteknek a körét, amelyekben az ügyészség az egészségügyről szóló törvény 200. §-ában meghatározott kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelést köteles kezdeményezni. Szintén kiemelendő, hogy a normaszöveg szélesebb körben kívánja meghatározni a hozzátartozó fogalmát, vagyis kiterjeszti azt az elkövető gyermekének szülőjére, a volt házastársra, a volt élettársra, gondnokára, gondnokoltjára, gyámjára és gyámoltjára is. Az ilyen jellegű, mély nyomot hagyó bűncselekmények esetében nélkülözhetetlen a sértett háboríthatatlanságának megfelelő biztosítása is. Éppen ezért a javaslat kiterjeszti azt az alanyi kört, akire nézve a pártfogói felügyelet, külön magatartási szabályként a távoltartás elrendelhető. Továbbá rögzítésre kerül, hogy a távoltartással érintett személy tényleges lakóhelye, az életvitelszerű tartózkodásra szolgáló ingatlan annak jogi sorsától, tulajdonviszonyaitól, tartós vagy átmeneti jellegétől függetlenül védelem alá helyezhető annak érdekében, hogy a sértett nyugalma megfelelően biztosítható legyen. Így lehetőség nyílik arra, hogy a menedékként, lakhatásként szolgáló gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, illetve áldozatsegítő otthonok vonatkozásában is megvalósuljon a pártfogás alatt álló személytől történő távoltartás. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyható figyelmen kívül persze, ha valakinek a fent említett típusú bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztését felfüggesztik. A hatályos büntetőjog értelmében maximum két év lehet. Ilyenkor talán szükségtelennek és aránytalannak bizonyulhat a kivétel, nem elegendő korlátozások bevezetése, például a távoltartás indokolt esetben mellőzhető. (Sic!) Ám az áldozatok fokozottabb védelmének biztosítása érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy az egyébként kapcsolattartásra jogosult elkövető a kiskorú gyermekével csakis akkor tarthat kapcsolatot, ha erre a felügyelt kapcsolattartás keretében kerül is. Itt jegyezném meg, hogy a javaslat végig, nagyon következetesen úgy rendelkezik, hogy a pártfogó felügyelet során az elítélt magatartását technikai eszközökkel ellenőrizni kell. Sajnos, mivel az ilyen bűncselekmény elkövetője fiatalkorú is lehet, ezért rendelkezni kell arról, hogy a rá vonatkozó feltételes szabadságra bocsátást érintő kizárások csak akkor legyenek alkalmazhatók, ha a 16. életévét betöltötte, és 10 évig vagy annál súlyosabb szabadságvesztést szabtak ki vele szemben. Arra való tekintettel fogalmaz így a normaszöveg, hogy a fiatalkorúak esetén a büntetési cél elsődlegesen az, hogy a fiatalkorú helyes irányban fejlődjék, a szabadságelvonás pedig csak a végső eszköz lehet a fiatalkorúakkal szemben. Tisztelt Ház! A győri esetből is látszik, hogy elfogadhatatlan és tűrhetetlen volt az igazságszolgáltatási szervek azon eljárása, amikor alapos felülvizsgálat nélkül feltételesen szabadlábra helyezték az elkövetőt. Ilyen mértékű súlyos hibák egyszerűen megengedhetetlenek. Üdvözlendőnek tartom, hogy a kormány meghallja ebben a kérdésben az emberek hangját. A jogalkotás útján is meg kell mutatni, hogy Magyarországon az elkövetőknek nem jutalom, hanem büntetés jár.
