Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
80 törvényjavaslat által bevezetett intézkedésekkel egyrészt biztosított lesz az elítéltek folyamatos szemmel tartása, másrészt a sértettek nyugalma is. E szabályok megtartását nem csupán az újabb bűncselekmény elkövetése esetén várható szigorú büntetés, hanem annak tudata is fokozza, hogy a magatartási szabályok súlyos megszegése a szabadságvesztés fennmaradó részének, illetve a felfüggesztett szabadságvesztésnek a végrehajtását eredményezheti. További nagyon fontos része a törvényjavaslatnak a negyedik pillér, amely a korábbinál kiterjedtebb információáramlást, a büntetés egyéniesítését jobban szolgáló döntéshozatali és ellenőrzési rendszert épít ki. Ennek elősegítésére a bíróság a feltételes szabadságról való döntés megalapozása érdekében több szakterület bevonását írhatja elő. Így például a mentális állapot tisztázása érdekében szakorvosi, pszichológusi vélemény, az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatos gyámhatósági vélemény beszerzését is elrendelheti. A döntést támogató szabályozás tekintetében ki kell emelni, hogy ahhoz szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelmi jelzőrendszer részei közötti hatékony információáramlást biztosító új szabályok. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény tavasszal elfogadott szabályait vezettük be a büntetés-végrehajtási szabályokba, hogy a fogvatartott szabadulásáról, amennyiben kiskorú gyermeke van, a gyámhatóságot megfelelő időpontokban értesíteni kell. Végezetül a törvényjavaslat a pszichiátriai betegek büntetőeljárással összefüggő intézeti gyógykezelésének elrendelésére vonatkozó szabályok teljességét is biztosítani kívánja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításával. A hatályos szabályok alapján az intézeti ellátás szabályozása csupán abban az esetben volt rendezett, ha az elkövető kényszergyógykezelését rendelték el, vagy ha a kényszergyógykezelés elrendelésére csupán azért nem kerülhetett sor, mert az elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A törvényjavaslat ugyanakkor biztosítja, hogy a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt elítélt terhelt esetében a pszichiátriai intézetben történő ellátás feltételeit akkor is vizsgálják, ha az elítélt korlátozott beszámítási képességű volt. A szakértői vélemények beszerzése, a pártfogó felügyelők hathatósabb közreműködése, valamint a pszichiátriai intézeti gyógykezelés kötelező esetköreinek kibővítése együttesen alkalmas lehet arra, hogy az elítéltek mentális problémái, jellembeli torzulásai időben, még az esetleges tragikus következményeket megelőzően felismerhetők legyenek. A szabályozással kialakított együttműködési és információáramlási csatornák az eljárási kötelezettségnek megfelelően biztosítják, hogy az illetékes büntetés-végrehajtási, gyermekvédelmi vagy egészségügyi szervek a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket, döntéseket hozhassanak, amelyekhez minden szükséges információ rendelkezésükre áll. Tisztelt Ház! Túlzó optimizmusra vallana annak kijelentése, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat a győri gyermekgyilkossághoz vagy a tavaszi tragédiához hasonló összes eset megakadályozására alkalmas lenne. Sajnos semmilyen büntetés, intézkedés, törvény vagy szabályozás nem képes kiküszöbölni az előre nem látható tragédiákat. Emellett az eljáró szervek közötti együttműködés és információáramlás rendszerszinten válik hatékonyabbá, a szankciórendszer pedig a korábbiakhoz képest lényegesen jobban igazodik majd az elkövető személyiségjegyeihez, mentális állapotához és az elkövetett bűncselekmény súlyához, jellegéhez. A javaslat ugyan nem nagy terjedelmű, mégis koncepcionális újdonságokat vezet be a személy elleni erőszakos, illetve a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények vonatkozásában. Ezzel pedig biztosítható, hogy nem csupán a két sajnálatos tragédia, de az azokhoz hasonló más esetek is jó eséllyel még szélesebb körben lesznek elkerülhetők, megelőzhetők. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során benyújtott állampolgári észrevételek jelentős része egyetértett a javaslattal, annak tervezett intézkedéseivel, irányával. Mindez jól mutatja, hogy a kormány mellett a társadalom is elkötelezett a súlyos bűncselekményt elkövetők szigorú felelősségre vonása és az áldozatvédelem szélesítése mellett. A törvényjavaslat is e követelmények szellemében született. Emellett a választott megoldási irányokat a bírói kar és az ügyészség is támogatta, amely további bizonyossággal szolgál arra, hogy a törvényjavaslat kidolgozásának alapjául szolgáló problémák kezelésére a gyakorlatban is alkalmas lesz.
