Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - A családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
761 vállalkozások által adómentesen juttatott összegek az adóévben több tagnak történő juttatás esetében sem haladhatják meg összesen az 50 millió forintot. A társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót érintő módosítások csupán a személyi jövedelemadóban javasolt módosításokkal való összhang megteremtése érdekében váltak szükségessé, közteherfizetési kötelezettségben nem jelentenek változást az érintettek számára. Összességében elmondható, hogy változatlan közteherfizetési kötelezettség mellett a módosításokkal jelentősen növelhetjük azon kistermelői kör létszámát, akik az eddiginél kevesebb adminisztrációval tehetnek eleget nyilvántartási és adóbevallási kötelezettségüknek. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések fontos lépést jelentenek az őstermelők és a családi gazdálkodók szakmai, jogi, finanszírozási feltételeinek fejlesztése terén. A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal, és nem utolsósorban majd szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Győrffy Balázsnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018-ban kiadott, „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című javaslatcsomagjának az egyik kiemelt pontja volt az, hogy a mezőgazdasági adózást, illetve a működési formákat górcső alá kell venni, és valamilyen formában újragondolni, hisz ez a szabályozás maholnap húszéves lesz, és az a szabályozási környezet, ami húsz évvel ezelőtt egy egészen jó lehetőséget adott a vidéken élőknek a boldogulásra, most nagyon sok esetben már nemhogy nem segíti, hanem bizonyos gazdálkodási formák esetében akár gátja is lehet a további fejlődésnek. Hiszen ha megnézzük, hogy azok az értékhatárok, amik most jellemzőek, mikor lettek elfogadva, akkor azt látjuk, hogy ezek igazából az elfogadás pillanatában is már igazak voltak, ugyanúgy 600 ezer forint ma is a személyi jövedelemadó bevallásának határa, mint akkor volt, és lássuk be, a kétezres évek elején teljesen mást ért 600 ezer forint, mint manapság. Azt gondolom, hogy ez egy tényszerű megállapítás, viszont azoknak, akik ezzel együtt kell hogy éljenek, ez nem vigasz. Azt gondolom, hogy ezt különösebben indokolni nem is szükséges. (16.40) Ha megnézzük, hogy egy családi gazdaság esetében milyen küszöböt jelent akár a 8 millió forintos értékhatár, amely a kistermelői költségátalány alkalmazásának a lehetőségét adja meg, akkor azt látjuk, hogy mondjuk, egy öttagú családi gazdaság, ha kiszorozzuk 8 millióval, egy 40 millió forintos árbevételig tud élni azokkal az adókedvezményekkel, amelyeket a törvény számára biztosít, egész egyszerűen nem érdekelt abban, hogy olyan beruházást valósítson meg, ami az árbevételét 40 millió forint fölé viszi, mert egész egyszerűen több megy el a réven, mint ami jön a vámon. Hisz az adózási kedvezmények elvesztése azt jelenti számára, hogy noha fejleszt, kevesebb lesz a jövedelme, mint előtte volt, hisz az adózási ágon nagyon komoly károkat kell hogy elszenvedjen. Tehát abban voltunk érdekeltek, és azon dolgoztunk, hogy ez ne így legyen, és egy olyan adózási és olyan működési környezetben lehessen boldogulni a vidéken, ami nemhogy gátolja, de sokkal inkább ösztönzi a vidéken élőket, akár az őstermelőket, akár a családi gazdálkodókat, hogy fejlesszenek, hogy beruházásokat vigyenek végbe, hisz a magyar agrárgazdaság technikai, technológiai megújítása mindannyiunk érdeke. Fontosnak gondoltuk, hogy mindezt jogi személyiség formájában is lehessen végezni, tehát akár egy olyan társas vállalkozás indításával vagy átszervezésével, ami valóban lehetőséget biztosít a különböző fejlesztésekre. Magyarországon kulcsszerep jut a családi működési formáknak, hisz alapvetően erre épül a mezőgazdaságunk gerince. Mintegy 290 ezer őstermelői igazolvánnyal rendelkező ember van, 23,5 ezer családi gazdaságban 83 ezer családtag gazdálkodik, kérelmet azonban ehhez képest, mondom, hogy csak 168 ezren nyújtottak be. Azt gondolom, ez is jól mutatja, hogy
