Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 20. kedd - 157. szám - A családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

762 nagyon sok olyan, őstermelői igazolvánnyal rendelkező vagy családi gazdaságban tag személy van ma Magyarországon, aki valódi tevékenységet az agráriumban nem végez, viszont a kedvezmények elérhetősége miatt, a családnak így tudva segíteni, kiváltja az őstermelői igazolványt, vagy a családi gazdaság tagjává lesz. Két éven keresztül dolgoztunk ezen az anyagon, két éven keresztül került ez finomításra, és szeretném megköszönni az agrártárcának, a Pénzügyminisztériumnak és az igazságügyi tárcának azt a konstruktív hozzáállást, amivel ezt az alapötletet odáig tudtuk vinni, hogy most már itt, az Országgyűlésben tudunk erről beszélni. Magabiztos vagyok a jogszabály tartalmát és az elérni kívánt célokat illetően, hisz nagyon sok gazdafórumon vettünk részt akár a kamara, akár a Magosz szervezésében, a gazdálkodói társadalom egyértelműen várja ezt a jogszabályt. Az eddig elvégzett számítások alapján mindenkinek legalább változatlan helyzete lesz, de a gazdálkodók zömének egyértelműen egy pozitív változást jelent ez a jogszabály az életében. A legfontosabb elemeket mondom a jogszabályból. Három működési formát érdemes megkülönböztetni, az őstermelőt, az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságok körét. Az őstermelők esetében nagyon sok életpillanat mutatta meg azt, hogy az a szűkítő szabályozás, amely most megvan, az miért nem életszerű. Gondoljunk itt arra, hogy ha valakinek van egy kis csík szőlője, ami nyilván nem feltételez egy agrárvállalkozást, de mondjuk, egy őstermelői tevékenységgel műveli azt, és a szomszéd is egy hasonló gazdálkodó, és ha neki van egy eszköze, mondjuk, egy permetezője a traktor mögött, akkor ha ő a sajátját lepermetezi, akkor a szomszédét igazából csak akkor tehette meg, hogy lepermetezi, ha mondjuk, egyéni vállalkozást vált ki, mivel őstermelőként ilyen jellegű szolgáltatást nem végezhetett. Legyünk őszinték, sokkal valószínűbb volt az, és sokkal életszerűbb, hogy ezt valahol a szürkezónában megoldották. Azt gondolom, hogy akkor tesszük jól a dolgunkat, ha a mezőgazdaságból élőket nem kényszerítjük bele egy ilyen élethelyzetbe. Teremtsük meg azokat a kereteket, amellyel nekik lehetőségük van jogszabálykövető módon élni az életüket, de ehhez egy olyan jogszabályi környezet kell, amit be is tudnak tartani. Vagy gondoljunk akár a falusi turizmusra, hisz ha valakinek van otthon háztájiban sertése, és mondjuk, ő azt nem élőállatként szeretné értékesíteni, hanem a vidéki turizmusban gondolkodva, mondjuk, egy falusi vendégasztalt akar működtetni, ő ezt őstermelőként eddig nem tudta megtenni. Azt gondolom, hogy akkor járunk el helyesen, ha a továbbiakban ezt a lehetőséget biztosítjuk a számukra. Fontos, amire egyébként államtitkár úr is utalt, változás lesz az, hogy ha valaki őstermelőként végez egy tevékenységet, akkor a továbbiakban azt már egyéni vállalkozóként ne akarja csinálni. Azt hiszem, hogy itt sem a mostani szabályozási keretben az motiválta az embereket, hogy minél több vállalkozási formát tudjanak működtetni, hanem egész egyszerűen optimalizálták a lehetőségeiket. Ha megadjuk azokat a kedvezményeket, amelyeket most is bír, akkor biztos vagyok benne, hogy senki nem akar ugyanarra a tevékenységi körre egyben őstermelő, egyéni vállalkozó lenni, esetleg még egy vállalkozást, egy társas vállalkozást is elindítani erre. Most azért jellemző az, hogy a családon belül az egyik kft. a másiknak számláz azért, hogy az adózási körülményeket optimalizálják. Azt hiszem, ez a napi gyakorlat is jól megmutatja, hogy ez a szabályozás szükségszerű, időszerű, és kezelendő kérdéseket tesz az asztalra. 600 ezer forint az a küszöbérték, ami alatt nem is kell még csak az adóbevallásba sem beleírni az őstermelői bevételt. Ez a szám emelkedni fog megközelítőleg egymillió forintra. Azért megközelítőleg, mert ez a szám egy szorzatként jön ki, és ez az egyik legfontosabb változás szerintem a mostani hatályos jogszabályhoz képest, hogy nem egy statikus számot találunk a jogszabályban, hanem egy olyan értéket, ami a minimálbér változásával nyomon követi az élet változását, tehát egy dinamikus eleme lesz ennek a szabályozásnak. Kétféle adózási lehetőségből választhatnak az őstermelők, egyrészről az átalányadózást vagy a tételes költségelszámolást. Azt gondolom, hogy tételes költségelszámolást valószínűleg senki nem fog választani, miért is választana, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy adjunk egy könnyítést azoknak, akik őstermelők, és az átalányadózással segítsük őket. Ennek óriási jelentősége van, hisz az Európai Unión belül a közös agrárpolitika világában élve nagyon más lehetőségünk nincs, csak az adópolitika, hogy segítsük a mezőgazdasági termelőket.