Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
736 Nagyon fontos, hogy a katamódosítás kapcsán is egy többéves egyeztetés és elemzés folyik a háttérben. Tehát ez sem most, tavasszal pattant ki a fejekből, hogy ezt a módosítást valamilyen szinten meg kell lépni. Évek óta nézzük a kata folyamatait, és egyébként egyet is értek azzal a hosszú távú kitekintéssel, hogy a katának vannak olyan hatásai, ami nem szerencsés. Nem véletlen, hogy az adóhatóság többször küldött levelet egyébként a katásoknak, bemutatva például azt, hogy milyen előnye van annak, ha 50 ezer forint helyett 75 ezer forintot fizetnek, milyen ellátási többletet, milyen nyugdíjtöbbletet, milyen pénzbeli támogatási többletet kaphatnak, ha ezzel a lehetőséggel élnek. Az adóhatóság mindent megtett azért, hogy a kata körüli bizonytalanságot, a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályokat könnyen érthetően átadja az adózóknak. Tehát azt gondolom, hogy ebben nagyon sok mindent megtettünk. Nagyon fontos változás a kata kapcsán, a széles körű társadalmi egyeztetésben látni kell, hogy a kata mostani módosítása, amit elfogadott tavasszal a parlament, a katásoknak körülbelül háromnegyedét, tehát 340 ezer katást semmilyen módon nem érint. Ezt szeretném hangsúlyozni. Tehát a legtöbb katás soha életében nem tudott kiállítani nagy értékű számlákat. A legtöbb katásnak nincs arra lehetősége, hogy 250 ezer, 300 ezer forintokat számlázzon egy megbízójának, tehát a katások túlnyomó többsége, 340 ezer katás nem állított ki 3 millió forintnál több számlát egy adott partner felé. Tehát mi ezt egyedileg megnéztük, minden egyes katásnak anonim módon megvan nekünk az adata, és látjuk, hogy a katások nagy többsége nem tud élni ezzel a lehetőséggel. Azok élnek ezzel a lehetőséggel - és szintén itt visszacsatolok a korábban elhangzottakra -, hogy munkaviszony leplezése, munkaviszonyhoz nagyon hasonló jogviszonyok leplezése, ideértve, mondjuk, a megbízási jogviszonyokat is, és olyan jogviszonyok átalakítása került a katába, amelyek gyakorlatilag egycsatornás rendszerben működnek. Itt nem kell feltétlenül munkaviszonyról beszélni; ügyvédek, tanácsadók, jogtanácsosok mind lehetnek olyan helyzetben, hogy fel sem merül a munkaviszony, de valóban egy adott megbízó felé számláznak. A tavasszal elfogadott katamódosításnak a legnagyobb előnye az, hogy 340 ezer katást egyáltalán nem érint, és akiket érint, azt a néhány tízezer katást, őket is közvetetten, hiszen az adó a megbízót terheli. Felmerült több esetben, hogy a megbízó ezt nyilván át fogja majd hárítani a katásokra. Én azt kérem itt az adótanácsadóktól is meg minden képviselőtől, hogy akkor a magánszemélyek, akik azt állítják, hogy ez a kata, a 40 százalékos adóteher át lesz hárítva, nézzük meg, hogy amikor őket belekényszerítette, mondjuk, egy vállalkozó ebbe a katás létbe, akkor nőtt-e, mondjuk, a nettó jövedelme 20-30-40 százalékkal. Nem lehet-e egyébként, hogy valójában a kifizető vagy a foglalkoztató járt jól éveken keresztül ezzel az adórendszerrel? Azt kérem, hogy mindenki számolja ki ezeket a különbségeket. Ha már a katánál tartunk, akkor engedjék meg, hogy számadatokkal is szolgáljak. Azt gondolom, az elvitathatatlan a magyar kormánytól, hogy a munkaadó terheit nagyon drasztikusan és nagyon fokozatosan, szisztematikusan évek óta csökkentjük. Van honnan. Tehát ezt is látni kell, hogy az adóterhelés valóban nagyon magas volt. Hogy egy számot mondjak, 53 százalék volt az adóék még néhány évvel ezelőtt. Tehát a munkáltató összes költségéből 53 százalék volt az adóteher, és ezt kellett letornáznunk, tíz év munkájával tudtuk ezt most 43 százalékra letornázni, ami már a régiós versenyben nagyjából a középmezőnyt jelenti. Tehát most 43 százalék a munka adóéke. Tehát egy tanár, egy egészségügyi dolgozó, egy köztisztviselő 43 százaléknyi adóékkel szembesül. Ha ez megbízási jogviszony, akkor ez olyan 41 százalék. Tehát azt látni kell, hogy ez a 40 százalék körüli adóék az, ami a munkánál és a munkához hasonló jogviszonyoknál terhelődik erre a kifizetésre. A kata jelenlegi, ma hatályos szabályrendszerében ez az adóék 20 százaléktól megy 5 százalékig; minél magasabb a katás forgalma, annál kisebb ez az adóék. Tehát 20 százalék annak, aki mondjuk, csak 3 millió forintot tud számlázni, aki 12 millió forintot, az megy le 5 százalékig. Tehát ez az adóék folyamatosan csökken. Az új módosítás, tehát ami jövő év január 1-jétől hatályba lép, ott annyi fog változni, hogy a 20 százalékos adóék 26,9 százalékosra fog felmenni. Tehát riogatnak szervezetek és talán kevésbé informált egyesületek is azzal, hogy itt milyen bődületes, drasztikus adóemelés lesz január 1-jétől. Annyi fog történni, hogy a 20 százalékos adóék fölmegy 26,9 százalékra, abban az extrém esetben, ha egy katás vállalkozó egy adott cégnek fog 12 millió forintot számlázni. Tehát azt kell látni, hogy ez még mindig nagyon messze van attól, ami a 40 százalék környéki adóéket illeti, ami a munka terheire rakódik, és nagyon messze van attól a számtól is, ami mondjuk, a vállalkozásból kivett jövedelemre, tehát az osztalékjövedelemre vonatkozik. Azt kell látni, hogy