Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 19. hétfő - 156. szám - Napirend utáni felszólalások: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
663 járvány során, hogy nincs olyan koronavírusos beteg, aki orvosi vagy kórházi ellátásra szorulna, és mi nem tudjuk ezt az orvosi vagy kórházi ellátást biztosítani a számára, mert az szerintem szégyen lenne. Ebben a helyzetben tehát azzal riogatni, hogy beteltek a kórházak, és nincsenek kapacitások, az - hadd ne használjak erősebb kifejezést! - felelőtlenség. Én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat - és ezzel be is fejezem, elnök úr, köszönöm szépen a türelmet - teljesen egyértelmű, teljesen józan, teljesen semleges módon az adminisztratívtehercsökkentést és a racionalitást meg a gyakorlati tapasztalatokat építi be a karanténkötelezettség teljesítésébe, nemcsak a hatósági oldalról csökkenti az adminisztrációt, hanem állampolgári, érintetti oldalról is. Remélem, hogy minél kevesebb ember fog találkozni ezzel a helyzettel, de sajnos most, a járvány második hullámában elkerülhetetlen, és nekik egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szabályokkal találkoznak. Az ezen túl lévő szabályok pedig olyan könnyítéseket, egyszerűsítéseket vagy gazdaságélénkítő lépéseket tartalmaznak, amelyek pedig elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a munkahelyeket és a gazdaságot meg tudjuk védeni. Szeretnék megköszönni minden támogató hozzászólást a vitában, és arra bátorítanám mindannyiukat, hogy a lehető legnagyobb számban, lehetőség szerint politikai logikán túlmutatóan támogassák ezt a törvényjavaslatot a végszavazásnál. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés további tárgyalására és határozathozatalára későbbi ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólalások: Most a napirend utáni felszólalások következnek. Ezek sorában elsőként Varju László képviselő úr, a Demokratikus Koalíció képviselője mondja el véleményét: „Mi a helyzet gyapjú fronton?” címmel. Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Vannak társadalmi csoportok, amelyeknek a hangja igazán ritkán jut el a Parlament falai közé. Én egy újabb országos gondra szeretném az önök figyelmét ráirányítani, mert azt gondolom, hogy kell, hogy időnként meghalljuk azokat is, akiknek kevésbé erős a hangjuk, és kevésbé messzire hangzik mindaz, amit szeretnének elmondani, hogy valamiért nehéz helyzetbe kerültek. A példát, amelyet most elmondok önöknek, egy számomra fontos és egyben kedves helyről is, Berettyóújfalu környékéről hozom, de látom, hogy nagyon sokan vannak még, sőt írnak is róluk ebben a formában. Ez az a város, ahol azt a társadalmi környezetet gondolják el, ahol az elmúlt időszakban a választási kampány hevében egy gyár felújítását, egy gyár újraindítását ígérték egy szobor lefestésével, és azok az emberek, akik munkára vágytak, és szerették volna, hogy munkájuk legyen, ők ebbe az utolsó szalmaszálba kapaszkodtak, de őket cserben hagyták, nem történt semmi abban a gyárban azóta sem. Ez az a vidék, ahol a hortobágyi földeket szétosztották kormánypárti politikusok közeli családtagjai között, és egyébként tönkretettek gazdaságokat; hogy hogyan, azt, azt gondolom, érdemes egy kicsit körbejárni. Korábban egyébként azokért a földekért, amelyekről beszélünk, komoly bérleti díjat fizettek az azt használók, majd azt követően, hogy az uniós támogatás, a csatlakozásunk lehetőséget adott földalapú támogatásra, ez olyan lehetőséggé vált, amely sokaknak szemet szúrt, és az utóbbi években kifejezetten a Fidesz-közeli gazdasági erők részévé vált, martalékává vált az a 160 ezer forint vissza nem térítendő támogatás, amely egyébként egy-egy hektár föld után jár. Az Európai Unió mezőgazdaságot és állattartást támogató eljárása tehát nagyon vonzóvá tette ezt, olyan szinten, hogy az olyan nagyvállalkozók is, mint Mészáros Lőrinc is megjelent itt a környéken, és
