Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 19. hétfő - 156. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
561 Ön már többször kérdéssel fordult hozzánk, és többször számszerű választ kapott arra, hogy 2010 óta mennyivel nőtt az idősotthonokban a kapacitás. Évről évre ön ezt többször megkérdezgeti, én pedig önnek írásban ezeket a válaszokat megadom. Ne mondja itt a parlament nyilvánossága előtt, hogy erre nem kapott választ, akkor, amikor a kapacitásbővülésről számszerű tájékoztatást kapott, tisztelt képviselő úr! Igen, úgy látszik az önök lelkiismeretének azért még vannak nyomai, mert azért önök voltak azok, akik pár évvel ezelőtt, másfél-két évvel ezelőtt itt, ebben a Házban nem szavazták meg a gyermekek otthongondozási díjának a bevezetését. Ha valakinek van restanciája a tényleg nehéz sorsú gyermekekkel, nehéz sorsú szülőkkel kapcsolatban, azok pontosan önök, akiknek egyetlen gombnyomásába került volna az, hogy ezt megtegyék. De nem tették meg! Milyen erőfeszítést igényelt volna? Mi a kormánypárti oldalról megszavaztuk az első képviselőtől az utolsóig. Önök itt voltak a teremben, és csak annyit kellett volna megtenniük, hogy odamennek a gépükhöz és megnyomják azt a gombot. De ennyit nem ért meg önöknek! Nem volt egy ember a frakcióülésen, aki felvetette volna, hogy azért van itt egy kérdés, vannak nagyon nehéz sorsú gyerekek, nem tudnak önmagukról gondoskodni, a kormány megemeli az ő juttatásaikat a többszörösére, ezt az egyet azért támogassuk már!? Nem, nem volt fontos. Csak a politikai hangulatkeltés volt az önök számára fontos. Akinek ön kampányolt az imént, Gyurcsány Ferenc, tudja, mennyit költött ezeknek a nehéz sorsú családoknak a támogatására, ápolási díjra? Mennyi volt az ő költségvetésében? 15 milliárd forint. Mennyi van a mostani költségvetésben? 55 milliárd forint. És ön azt mondja, hogy jöjjön vissza az a miniszterelnök, aki erre 15 milliárdot költött, mert az hibás, aki 55 milliárdot költ erre? (Korózs Lajos közbeszól.) Tisztelt Képviselő Úr! Aki a gyermekét, a legsúlyosabb állapotú gyermekét otthon gondozza - emberfeletti munka, tényleg, le a kalappal mindenki előtt, aki ezt teszi -, 3,3-szer, tehát több mint háromszor magasabb juttatásban részesül, mint 2010-ben. Aki a hozzátartozóját otthon ápolja, 91 százalékkal magasabb ellátásban részesül, mint 2010-ben, tisztelt képviselő úr! Valóban, 2010-ben pár tízezer forint volt ez a juttatás, valóban mindenki csak pironkodva beszélhetett róla. De azért mégis, ez már nem pár tízezer forint, hanem most már 123 910 forint, és a jövő évben emelni fogjuk, és a jövő utáni évben is emelni fogjuk ezt a díjat, ön is tudja, erről elfogadtunk egy jogszabályt, és ennek a fedezetét is megteremtettük. Sőt, még az otthonteremtési támogatásokat is úgy alakítottuk, kár, hogy erre a mondatára nem figyelt az új tárca nélküli minisztériumnak, hogy azok, akik gyodot kapnak, azok a gyermek életkorától függetlenül mindig jogosultak lesznek az otthonfelújítási támogatásra, akkor is, ha a gyerek nem 10 éves, hanem 30, 35 vagy 40, nekik tovább biztosítjuk ezt a kedvezményt, tisztelt képviselő úr. Mi vezettük be azt, hogy aki tényleg húsz évig a saját gyermekét a saját háztartásában gondozta, és ezért alacsonyabb a nyugdíja, azoknak plusz 50 ezer forint járjon, hogy ez számítson bele a szolgálati időbe, hogy nyugdíjjogosultságot, egészségbiztosítási jogosultságot szerezzenek azok, akik a gyermeküket otthon ápolják. Ezeket megtehették volna a korábbi kormányzatok is, mégsem tette meg Magyarországon egyik korábbi kormány sem, csak a Fidesz-KDNP-kormányzat, tisztelt képviselő úr. Azzal kapcsolatban, hogy hányan dolgoznak a szociális szférában, ön is tudja, hogy például a házi segítségnyújtásban 2010-ben 5764-en dolgoztak. Most mennyien dolgoznak? (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) 19 397-en, mert 145 ezer forintról 330 ezer forintra emeltük a normatíváját ennek az ellátási módnak. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Arató Gergely, a DK képviselője. Megadom a szót. ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Mindannyian ismerjük Arany János csodálatos balladáját a walesi bárdokról, ahol Edward király, amikor szembesül azzal, hogy egyetlen bárd sem hajlandó a dicséretét zengeni, akkor az erőszak és az önkény útját választja: „Meglátom én! - S parancsot ád / Király rettenetest: / Máglyára, ki ellenszegűl, / Minden velsz énekest!” Így tesz a magyarok vezérlő tábornoka is, aki egyre kevésbé bírja hallani azt, hogy a művészek szabadon fejtik ki véleményüket a társadalmi kérdésekről, bizony gyakran a kormányzati sikerpropagandával is ellentétesen. Következik tehát a megtorlás, ha nem is máglyával, az évszázadok
