Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
411 A módosítás indoklásával viszont nem értünk egyet, mi nem látjuk azt, ahogy az előttem szóló képviselők is felszólaltak, hogy e törvénymódosítás kapcsán az erdélyi kopó jövője biztosított lenne, ezt nem látjuk így biztosítottnak. Ha már tényleg az erdélyi kopókról beszélünk, egyértelműen támogatjuk ezt a fajta javaslatot abban az értelemben, hogy valóban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kilenc őshonos magyar kutyafaj tovább éljen, és köztük természetesen kiemelten az erdélyi kopókat tovább tudjuk szaporítani, hogy továbbra is itt legyenek köztünk. Tehát ezt abszolút támogatjuk. Ha már erről beszélünk, akkor esetleg egy sokkal hasznosabb módszer lenne, ha egy kampányt indítanánk azért, hogy a kilenc magyar kutyafajt jobban megszerettessük a magyar gazdikkal, és minél többen keressék ezeket a kutyákat. Hozzáteszem, az erdélyi kopók mellett a mudik, a pulik is, illetve a pumik is egyre kevésbé népszerűek, tehát lenne dolgunk ez ügyben. És ha már itt a vadászati világkiállításra elköltünk több milliárd forintot, akkor miért ne tudnánk elkölteni egy ilyen kampányra pár millió forintot? Ezt biztos tudnánk támogatni, és lehet, hogy hasznosabb lenne, mint ez a fajta törvényjavaslat. Igen, itt vegyesek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy állatvédőként, zöldpolitikusként milyen veszélyekkel jár, ha az erdélyi kopót ilyen terelős vadászatba vetjük. Volt olyan vadász, aki kifejezetten azt mondta, hogy egy fiatalabb őzt, szarvast vagy vaddisznót igenis megtámad az erdélyi kopó kiképzéstől függetlenül, tehát itt vannak veszélyek, de ilyen mély szakmai kérdésekbe nyilván nem akarok belemenni. Világos a cél, de nem világos az eszköz, tehát hogy ezt a célt, hogy az erdélyi kopókat megmentsük, el tudjuk-e érni ezzel a törvényjavaslattal. Egyébként javaslom mindenkinek, aki kutyavásárlás előtt áll, hogy gondolkozzon az erdélyi kopóban, aki egyébként otthoni állatként is nagyon szeretett tagja tud lenni a családnak, egy nagyon családbarát kutya, nem csak vadászatra lehet alkalmazni, a családban is nagyon jól elfér. Egyébként a Fidesz törvényjavaslatai kapcsán sajnos-sajnos mindig felmerül bennem, hogy ki lehet itt a háttérben, ki a megrendelő. (14.10) Valakinek van itt valami erdélyikopó-tenyésztő vállalkozása, és most megkérte önöket, hogy ennek menjenek neki? Most talán azt mondom, hogy őszinte a javaslat, de azért mindig-mindig itt sántikál az embernek a hátsó fejében ez. Remélem, hogy nem ez a helyzet. Tehát mi ezt a javaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni, a célt tudjuk támogatni, és mi azt javasoljuk, hogy nagyobb figyelmet és több forrást biztosítsunk az őshonos magyar kutyafajok megmentésére, köztük az erdélyi kopókért is. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkező független képviselő szólhat. Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak adom meg a szót. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat - hogy a legfinomabban fogalmazzak - elképesztő ostobaság. Azért ostobaság, mert egy nemzeti kincsünket jelentő kutyafajta fajnemesítését kívánja fenntartani, és az ennek a típusú erdélyi kopónak az egyednövekedését, a fajtisztaegyed-növekedését kívánja szolgálni, és ehhez képest a vadászati törvényt módosítja. Pár perccel ezelőtt Steinmetz Ádám képviselőtársam pontosan elmondta azokat a körülményeket, amelyek annak idején ahhoz vezettek, hogy a vadászati törvényben kifejezetten megtiltották az ilyen marmagasságú és ennél magasabb marmagasságú kutyák részvételét a vadászatokban, pontosan az alapján a szakmai álláspont alapján, amelyet Steinmetz Ádám képviselőtársam előadott. A ’96-os vadászati törvényben és azt követően 2016-ban és ’19-ben módosított törvényben nem véletlen, hogy fenntartotta a jogalkotó azt a feltételrendszert, amivel a 71. §-ban azt nyilvánította ki, hogy a vadászat rendje megsértésének minősülnek bizonyos típusú magatartások a vadászat során. Ez a kérdés, hogy milyen marmagasságú kutyák vehetnek legfeljebb részt a vadászatban, ez, ha tetszik, ha nem, színtiszta szakmai kérdés, vadászati szakmai kérdés. Természetesen szerintem ebben a
