Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
379 Fontos még említést tenni az összeférhetetlenségi szabályokról egységesen. A javaslat ugyanis rendkívül szigorú szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységet lehet végezni az egészségügyi szolgálati jogviszony mellett. Ezek alapján az alábbiak mondhatók el: szabadon végezhető tevékenység az egészségügyi szolgálati jogviszony mellett a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői - ezek a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységek - és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, továbbá a kormány által kijelölt szerv engedélye alapján végezhető tevékenység a további munkavégzésre irányuló jogviszony, más keresőfoglalkoztatás, díjazás ellenében folytatott tevékenységek. Ha jól megnézzük, ez utóbbi felsorolásba gyakorlatilag bármilyen más tevékenység beletartozik. Itt külön ki kell emelni, hogy ezek a szabályok más állami egészségügyi szolgáltatónál való foglalkoztatás, de a magánszolgáltatónál való jogviszony létrehozását vagy fenntartását egyaránt engedélyhez köti. Ez tehát állami szolgálat iránti elköteleződést vár el az orvostól, jó volna azonban, ha törvényi szinten rendeznék az engedély megadásának feltételeit, és olyan objektív szempontrendszert hoznának létre, amely a lehető legkisebb mértékűre szűkíti az állami diszkréciót. Érdekesség továbbá, hogy az egyetemi kórházak esetén az egészségügyben dolgozókra és a rezidensekre a javaslat hatálya nem terjed ki, kizárólag az egészségügyi dolgozókra. Összességében tehát elmondható, hogy a jogviszony létrehozása, amennyiben az eléri az államtitkár asszony által ismertetett célokat, támogatható, a szigorú alkalmazási feltételek sem feltétlenül ellenezhetőek, azzal, hogy az engedély megadásának vagy elutasításának objektív feltételeit törvényi szinten szükséges rögzíteni. A másik ilyen kategória, amelybe szeretnék részletesebben is belemenni, az illetménnyel kapcsolatos dolgok. A javaslat egyik legjelentősebb pontja az egészségügyi dolgozók béremelése, problémát jelenthet viszont, hogy a jogosultak bére eltéríthető a táblázatban foglaltaktól lefelé annak 80 százalékáig, felfelé pedig 120 százalékáig. Ez tehát azt jelenti, hogy a táblázatban lévő összeg 80 százalékát kell csak adni az orvosoknak, a javaslat ugyanis nem tartalmaz objektív feltételrendszert arra vonatkozóan, hogy az eltérésre mikor kerülhet sor, az a munkáltató diszkrecionális jogköre. A javaslat által megadott bértábla egyezik, ahogy említette miniszter úr is, meg több felszólaló, a MOK által korábban közzétett bértáblával, azonban ennek bevezetése nem azonnali, a béremelés csak 2023-ra valósul meg. Egyáltalán nincs szó tehát arról, hogy ’21-től a MOK által javasolt bértábla járna. A lépcsőzetes bevezetést azonban a kormány nyilatkozata szerint a Magyar Orvosi Kamara támogatja. A lépcsőzetességtől függetlenül értékelendő, hogy a kormány végre megadja azt a béremelést, amit egyébként mi, MSZP-sek már évek óta javasolunk. (Dr. Rétvári Bence: Óóó!) Itt többször is elhangzott, akár részemről is a parlamentben. Itt fontos megjegyezni, hogy a javaslat mellé nem nyújtottak be költségvetési módosító javaslatot, erre kitértem a felvezető gondolatok között, így kérdéses, hogy miből lesz a jövő évi költségvetésben forrás a béremelés megvalósítására. A fizetési tábla szerinti összegre kizárólag az alábbi személyek lesznek jogosultak, ahogy én értelmeztem: az orvos, a szakorvos, a fogorvos, a szakfogorvos, a gyógyszerész, szakgyógyszerész, a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy. Ez utóbbi például szerintem ilyenek, mint a klinikai szakpszichológus, klinikai sugárfizikus és még sorolhatnám. Nyilvánvaló, a vak is látja, hogy az egészségügyben dolgozók, illetve az ápolók, mentősök kimaradtak a béremelésből. Rájuk a javaslat egy másik rendelkezése vonatkozik, ami szerint a bérüknek el kell érnie a minimálbér, illetve a középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve a középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumot. Az egészségügyben dolgozók esetén további szabály, hogy az a felek szabad megállapodásának a tárgya. Beszéljünk világosan, képviselőtársaim! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ő bérük nem fog változni, az ápolók bérének növekedése pedig az eddig benyújtott szabályok szerint növekszik. Vannak itt még tisztázandó kérdések, tisztelt Ház! (11.30) Mikor kívánják benyújtani a béremeléshez tartozó költségvetési módosító indítványt? - erre is várom miniszter úr válaszát.
