Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 6. kedd - 154. szám - Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

380 Végezetül, nézzük a hálapénz kérdését! Szerintem az egyik legfontosabb a béremelés mellett ez a problémakör. Bár a kormány a hálapénz kivezetéséről beszél, az korlátozottan valósul meg. Az egészségügyi törvénybe ugyan bekerült egy hálapénz elfogadása iránti általános tilalom, azonban az egészségügyi törvény külön kitér rá, hogy a mindenkori minimálbér 5 százalékának értékét meg nem haladó ajándéktárgyat el lehet fogadni, bent fekvést igénylő ellátás esetén kéthavonta 5 százalékot. Ez tehát egy bruttó 8 ezer forintos ajándékozást lehetővé tesz. Kiemelendő az is, hogy a javaslat nem tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy mi történik akkor, ha a hálapénz elfogadásának szabályait az egészségügyi dolgozók megszegik. A probléma tehát az, hogy a hálapénz adásának lehetőségét intézményesítik. Horváth Ildikó államtitkár asszony a TAB-ülésen kifejtette, hogy ennél a megengedő szabálynál az olyan kis értékű ajándékokra gondoltak, amit a betegek a hála jeléül adnak, például, ahogy a szintén jelen lévő Orbán Balázs államtitkár a csokor virágot hozta fel példaként. A probléma ezzel kapcsolatban az, hogy ezt, az államtitkár asszony elmondott értelmezését a javaslat szövege nem támasztja alá, nem tartalmaz rá példákat a javaslat indoklása. Erre való tekintettel a minimálbér 5 százalékát el nem érő értékű tárgy akár készpénzként is értelmezhető - ismerjük azt a közgazdasági definíciót, hogy a pénz dolog, fizikai formájában birtokba vehető testi tárgy -, ami egyrészt nem volt a jogalkotó szándéka, másrészt nyilván nem segítené a hálapénz kivezetését az ellátórendszerből, megengedi ugyanis ennek az összegnek a jogszerű beszedését. Az államtitkár asszony által ismertetett jogalkotói szándék tehát a javaslat indoklásának hiányosságai miatt nem lesz a gyakorlatban irányadó, hiszen míg a törvény szövege kötelező, az indoklás annak értelmezése szempontjából kötelező, addig az államtitkár asszony szavai nem voltak azok. Jó volna erre tekintettel a vonatkozó szabályokat vagy a törvény indokolását még a hatálybalépés előtt módosítani. Külön említést érdemel a javaslat által a vesztegetés tényállásához fűzött új Btk.-szabály, amely a hálapénzt kívánja büntetni. Ez azonban csak a hálapénz nyújtását bünteti, annak elfogadását viszont nem, ráadásul a javaslat a jogtalan előny adását vagy ígéretét bünteti. Ez a tényállás egy rendkívül csonka tényállás, hiszen a korrupciós bűncselekmények általában célzatosak - itt egy kötelezettség megszegéséről van szó -, vagy szerepel benne a jogtalan előny adásán kívüli többletkövetelmény; itt meg kell jegyezni például a hivatali kötelezettség megszegését. Jelen tényállás esetén azonban nincs ilyen célzat, pusztán a jogtalan előny adása, illetve annak ígérete jogszerűtlen. A jogtalan előny viszont a szakirodalom szerint az, amelynek jogi alapja nincs, vagy annak feltételei, okai nem állnak fenn. Egy ajándék esetén azonban ennek lehet jogi alapja, így a javaslat ebből a szempontból egy rendkívül furcsa megoldást választ, hiszen adott esetben egy ajándék, mint a jogcím, megalapozhatja a hálapénz adását, ami így már nem lesz jogtalan előny. A javaslatból hiányzik továbbá a jogtalan előny orvos általi elfogadása. Tisztázandó kérdés itt is, hogy milyen körben tekintik az új Btk.-szabályt alkalmazandónak, különös tekintettel a jogtalan előny fogalmára, ahogy az előbb kifejtettem. A kérdésem, azt hiszem, nyilvánvaló: miért hiányzik a javaslatból a hálapénz elfogadásához tartozó büntetőjogi tényállás? Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Végezetül nézzük a jogállási szabályokat! A javaslat által bevezetendő alkalmazási és összeférhetetlenségi feltételek szigorúak, ami jogalkotói döntés - feltehetően a MOK-javaslattal összhangban -, de alapvetően nem betarthatatlan. Egyes szabályok ugyanakkor nem következetesen végiggondoltak, például a kábítószer-birtoklásért egyből ki lehet zárni a körből egy orvost, vagy azok az esetek, amikor közszeméremsértések, családi abúzusok, erőszakkal vagy tiltott pornográfiával kapcsolatos bűncselekmények miatt szüntetik meg a jogviszonyt; azonban itt nem szerepel például taxatíve az az eset, amikor egy orvos, mondjuk, ittas állapotban végzi a tevékenységét, operál, vagy éppen rendel. Tehát ez nem kizáró indok vagy eset. Ezeket leszámítva az elérni kívánt cél, hogy szétválassza az állami és a magánrendelést, az jogszabályi szinten működhet a javaslat alapján, a többi alkalmazási feltétel, mint a próbaidő, a szabadság, nem tartalmaznak szigorításokat, sőt inkább megengedőbbek, különösen az oktatói tevékenységet folytatókkal kapcsolatosan. Összességében: szigorú feltételeket támasztanak a magasabb bértáblához, és szankcionálni fogják azokat, akik hálapénzt kínálnak. A javaslat szétválasztja a magánutakat az állami utaktól, azaz megszűnik a csikicsuki, hogy magánban kezdik el a beteg ellátását, de utána egyből az állami eszközökkel és erőforrásokkal gyógyítanak, és mindezért elteszik a magántarifa alapján járó pénzt. Summa summarum, képviselőtársaim, ahogy említettem, az ördög a részletekben rejlik, a részletekre