Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
373 Ez a javaslat leginkább úgy jellemezhető, mint egy torta. Kívülről azt mutatja, hogy ez egy egészségügyi béremelés, és van is benne arra utaló elem. (Derültség a kormánypárti sorokból.) De amikor ebbe a tortába belenézünk, a piskótájában üvegszilánkok vannak, amit pedig csokoládékrémnek szántak, az nem más, mint kátrány, merthogy annyi olyan intézkedés van benne, ami szerintem és nagyon sok mindenki más szerint nem fogja beváltani a hozzáfűzött hatást, és higgye el, egyébként lesz olyan fideszes képviselő, aki nem meri elmondani önöknek a véleményét, de ő is így gondolja. (Gulyás Gergely közbeszól.) Amit minden oldalról körbe kell járni, ezek a politikai kifogások és a szakmai kifogások. Politikailag azért nagyon érdekes az a megfogalmazás és az a kontextus, amelybe önök helyezték. Önök azt mondták, hogy az orvosok mostani béremelését egyébként azért kell meghozni - és egyébként tényleg köszönjük a helytállását az összes egészségügyi dolgozónak a járvány első és második szakaszában -, mert erre a járvány ad okot. Nem, erre az ad okot, hogy ezt 10 éve, sőt már az előtt meg kellett volna lépni. És ha tényleg úgy gondolják, hogy az egészségügyi dolgozók a megbecsülést megérdemlik, akkor nemcsak az orvosokat, hanem az összes többi egészségügyben dolgozót mellé kellett volna állítani, és akkor lenne teljes az önök logikai következtetése és ebben az esetben érvelése. Az vitán felül áll, hogy az alacsony bérekkel, sőt a rossz munkakörülményekkel valamit tenni kellett volna és tenni kell. Az is vitán felül áll, hogy a hálapénz intézményétől valahogy meg kell szabadulni. Egy régi, rossz öröksége talán ennek a rendszernek, de tudjuk, hogy nagyon sok helyen lényegében ez tartotta működésben az egészségügyet. Ettől - világos és nagyon helyesen megfogalmazott - a fizetésemeléssel, az orvosi bérek és - hozzáteszem - a szakdolgozói bérek rendezésével egy időben meg kell szabadulni, mert ez nem maradhat úgy. De 10 éves elmaradást kell, sőt, mint mondtam, sokkal több, mint 10 éves elmaradást kell most pótolni. Forma szerint talán az egyik legnagyobb kifogás még ezzel kapcsolatban, hogy ha valódi, érdemi konzultációt, vitát szeretett volna a kormány, és hiába tárgyalhatott róla adott esetben akár nyáron, hiába készítette el egyébként a Belügyminisztérium ezt a javaslatot, és próbálta több körben letárgyalni a szervezetekkel, a végleges javaslatot talán nem kivételességben kellett volna beterjeszteni. Sokkal célszerűbb lett volna, hogy arra, amit önök az asztalra tesznek, ami hétfőn bekerült a parlament elé, azt mondják, hogy minden civil szervezetnek, minden szervezetnek, Orvosi Kamarának, Kórházszövetségnek... Hiszen látjuk, hogy a teherviselői az állami fenntartás miatt a kórházak lesznek. Mondják már el nekem, hogy mi lesz a kórházi adóssággal! Honnan fogják azokat a béreket kigazdálkodni, hogyan fognak gazdálkodni egyébként azok a kórházi vezetők, akiket az önök választókerületi elnökei ültettek azokba a székekbe nagyobbrészt? Honnan lesz erre megfelelő pénzük? Ez az egyik kérdés. Az, hogy a Kórházszövetséggel minimum egyeztetni kellett volna, a Szakdolgozói Kamarának mindegyik tagjával minimum egyeztetni kellett volna, az egyik legalapvetőbb elképzelés. A másik, ami szerintem igazolja, hogy a Belügyminisztériumnak óriási keze volt ebben, az maga az egészségügyi dolgozók jogállásának a kérdése. Az, amit itt az egészségügyi dolgozók jogállásánál terveznek, arra nagyon világosan nyugodtan rá lehet mondani, akár egy rendőr vagy egy honvéd is hasonlóan élhetne. Az, amit önök csináltak, a Belügyminisztérium által befolyásolt és szerintem az orvosláshoz, a gyógyításhoz egyébként idegen elképzelés. És lehet, hogy ezt mi most itt politikusok elmondjuk, és majd pár hét múlva - és ezért kellett volna egyeztetés - önök is találkozni fognak azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik hasonlóan gondolják. Egy biztos, a kivételes eljárásnak akkor lett volna szüksége, hogyha valami igazán indokolta volna, hogy gyorsan és azonnal, tehát vasárnapról hétfőre valamit azonnal meg kell oldani, vagy vasárnapról keddre azonnal meg kell oldani. Tudjuk, és nagyon fontos, hogy az egészségügyi béreket rendezzük. Tudjuk, és nagyon fontos, hogy a hálapénzzel kezdjünk valamit, hiszen 10 éve itt vitázunk ebben a parlamentben erről. Ehhez képest megspóroltak mindenfajta egyeztetést ezzel kapcsolatosan, sőt 3-4 órája volt szervezeteknek az észrevételeket megküldeni. Sőt, eljutottunk oda, hogy akinek a javaslatára vasárnap még adtak, a kamara, mire meglátta ezt a törvényjavaslatot, már lényegében nem megváltoztatta, de hát minimum ódzkodott attól, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadja úgy, ahogy volt. (Nacsa Lőrinc: Ez nem igaz!) Ha ez nem igaz, akkor a Magyar Orvosi Kamarának a közleményét kell elolvasni, Nacsa Lőrinc képviselőtársam, olvassa azt, és ne csak a sorok között olvasson, hanem kérdezze meg őket, és várja
