Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 14. hétfő - 175. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítás ához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2867 értelmezhető, és valószínűleg ugyanilyen szándékkal hívta össze akkor a Nemzeti Választási Iroda vezetője ezt a találkozót. Köszönöm a nemzetiségek bizottságának az állásfoglalását, akik, hála istennek, megint kívül tudnak maradni ezen a pártok közötti vitán, és korrektül, tárgyszerűen tudják ezeket az ügyeket kitárgyalni. (Arató Gergely közbeszól.) Azt hiszem, hogy minden olyan témát talán sikerült érintenem, ami a felvetésekben szerepelt. Még egyszer gondolják át a törvényjavaslat támogatását, azt kérem önöktől. Köszönöm. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Völner Pál államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítás ához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormányelőterjesztés T/13647. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Ezért megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a bizottság előadójának. DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 10-én megtartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása címmel benyújtott T/13647. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 21 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A XXI. századi modern világ értékrendbeli változásai, valamint a különböző globális tendenciákból fakadó kihívások reagálásra késztették a magyar alkotmányozó hatalmat. Ezért került a Ház asztalára Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása. Az előttünk fekvő javaslat kiinduló alaptétele a következő: az Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, vagyis azt a formát, amelyben élni szeretnénk mi, magyarok. A Nemzeti hitvallásban kinyilvánított alkotmányozói akarat az alaptörvényi normáknak közös értékrendet kölcsönöz, amely szellemében értelmezhető és értelmezendő a már megszületett gyermekekre vonatkozó szabályozás mellett az eljövendő generációk érdekeit védő jogi szabályrendszer is. Az Alaptörvény L) cikkének új (1) bekezdése a következőképpen fog elhangozni, hangozni, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a módosítást: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülőgyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” Az Alaptörvényben eddig is kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekek megfelelő testi-lelki nevelésére és fejlődésére. Az Alaptörvény családvédelmi módosítása azt a célt szolgálja, hogy garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő fejlődését. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindez a gyermekek védelmében és a gyermekek érdekében történik.
