Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 14. hétfő - 175. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítás ához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2868 Tisztelt Képviselőtársaim! Nyomatékosan leszögezendő, hogy Alaptörvényünk jelen módosítása nem csorbítja a felnőttek személyes szabadságát, nem csorbítja a felnőttek identitását, nem csorbítja az azonos neműek vonatkozásában sem semmilyen tétele a rájuk vonatkozó korlátozásokat. A kérdést kizárólag a gyermeki jogok szempontjából közelíti meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat megnevezi, hogy melyek azok a jogrendszert átható értékek, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban leélhető élet lehetőségét biztosítják, és ennek érdekében a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíti a születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő módosítás biztosítja a gyermekek számára a Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa. Hangsúlyozandó, hogy ez utóbbi elemek nem újak az Alaptörvényben, ezek az R) cikkből lettek átemelve. A Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend pedig nem egy vallás melletti elkötelezettséget jelent, hanem azt a történelmi, kulturális hagyományrendszert, amely hazánkban az elmúlt több mint ezer esztendőn át fejlődött ki. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő alaptörvény-módosítás az elmondott témakörön túlmenően még számos nóvumot tartalmaz. A jogalkotó az alaptörvényi védelemmel elismerné a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét és a mindenkori kormányzattól való függetlenségét azáltal, hogy előírja azt, hogy létrehozásukról, működésükről, megszüntetésükről, valamint közfeladataik ellátásáról sarkalatos törvényben kell majd a jövőben rendelkezni. Eme szabályozás célja, hogy az említett alapítványoknak a felsőoktatás és a tehetséggondozás területén kifejtett értékteremtő tevékenysége biztosított legyen, azaz ezen egyetemeknek és más intézményeknek a működése igen magas fokú védelmet élvezzen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény, szemben a régi alkotmánnyal, önálló, közpénzekről szóló résszel is rendelkezik. Hangsúlyozom, ez korábban a szocialista alkotmányban még nem szerepelt. Az alkotmányos és egyéb jogalkalmazói feladatokat ellátó szervek gyakorlatában eddig eltérő értelmezések jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy mit kell értenünk pontosan közpénz címszó alatt. Ezen okból kifolyólag a 39. cikk új (3) bekezdése egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, amikor előírja, hogy közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. (21.50) Mivel a közpénzre vonatkozó adat közérdekű adat, így ezen szabályok megalkotásával lehetővé válik a közpénzekről szóló viták lezárása és az Alaptörvény transzparenciát biztosító szabályainak teljes körű garantálása. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvényben módosul a különleges jogrendi szabályozás köre is. Az ezeket érintő módosítások csak 2023. július 1-jén fognak hatályba lépni, így a jogállamiság kritériumaként meghatározott jogbiztonság elvéből fakadóan a kellő felkészülési idő követelménye biztosítva van. Az eddigi 6 helyett 3 esetkörre redukálódna a különleges jogrendi esetkörök rendszere, amelyek a következők: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. Mindhárom vonatkozásában kiemelendő, hogy a kormány jutna központi szerephez. Ennek oka ugyanis, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntésekre van szükség, amelyre a magyar alkotmányos rendszerben a végrehajtó hatalom, azaz a kormány mutatkozik a legalkalmasabbnak. A rendeletalkotási jog kormányra telepítése egyúttal a kormányra telepíti a felhatalmazással járó felelősséget is, továbbá a felhatalmazás gyakorlását beilleszti a kormány Országgyűlésnek való felelősségi rendszerébe is. A hadiállapot és a szükségállapot kihirdetésére továbbra is az Országgyűlés lesz jogosult az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával. Ez is elég erős felhatalmazást és garanciát jelent. Megjegyzendő, hogy a hadiállapot, szükségállapot kormány általi kezdeményezésétől annak kihirdetéséig a kihirdetésre okot adó körülmények azonnali kezeléséhez szükséges mértékben a kormány jogosulttá válik speciális
