Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 14. hétfő - 175. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2861 egyoldalúan alkották meg -, ilyen körülmények között is, ha nehéz is vagy nehezebb is, de azt gondolom, hogy el fog jönni a kormányváltás 2022-ben, legalábbis mi ezen fogunk dolgozni. Köszönöm, elnök úr. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Bravó! - Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is elmondhatjuk azt a magunk részéről, a Jobbik részéről, hogy valóban semmiféle társadalmi vita, megbeszélés, frakciók közötti álláspont-megvitatás nem volt előzetesen ebben a kérdésben, és azt gondolom, hogy mindenképpen az lett volna, ha lovagiasságot nem is várok el a Fidesz-KDNP részéről, mert hát ezt nem tapasztaltuk a törvényalkotás során, de legalább valamilyen szinten, mivel ez az egész magyar társadalmat érinti, én azt gondolom, ez egy választási törvény, itt azért be kellene vonni az ellenzéket is egy ilyen javaslatba, és nem csak tényként beterjeszteni egy már teljesen kész javaslatot itt az év végén, pontosan a veszélyhelyzet kihirdetésének az idején. (Sic!) Még arra sem vették a bátorságot a jelen esetben, mint amikor ennek a törvénynek az alapját megteremtették, akkor legalább felállítottak egy látszatbizottságot, egy eseti bizottságot, egy új választójogi törvényt előkészítő eseti bizottságot, legalább abban tárgyaltunk, volt társadalmi vita s a többi – hát, itt most csak megkaptuk, ez van, aztán fogadjuk el. És hát nyilván azt is megszoktuk, hogy ha ellenzéki képviselő bármilyen módosítást bejavasol itt, akkor önök azt nem szokták elfogadni; jó, hát itt nyilván felhozhatják, hogy Volner János komoly ellenzéki, független képviselő, nyilván, és az övét elfogadták, de erre majd kitérek a későbbiek során. Vissza is térve erre a Volner-féle javaslatra, már azzal sem értettünk egyet, amikor önök az eredeti törvénymódosító javaslatot beadták, amikor 27-ről 50-re emelték az egyéni választókerületben induló jelöltek számát ahhoz, hogy egy párt pártlistát tudjon indítani a választásokon. Nyilván önök azzal az indokkal tették be ezt a módosítást, hogy a valós társadalmi támogatással rendelkező pártok tudjanak csak országos listát állítani. És itt hirtelen nekem megint a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos törvényjavaslatuk jutott az eszembe, és valamiféle hasonlatot érzek a két törvény között, hiszen önök a saját hibájukat próbálják most úgy kiküszöbölni, hogy az ellenzéki pártokra próbálják tolni a felelősséget. Hiszen a börtönzsúfoltságnál is alapvetően az önök törvényalkotási hibájából és kormányzati mulasztásából adódott az, hogy 9,5 milliárd forint kártalanítási összeget kellett kifizetni a rabok részére, és itt is az önök kormányzati hibájából adódott az, hogy kamupártok összességében milliárdokat tudtak felhasználni egy-egy választás során, amit elvontak az állami költségvetésből, elvitték a közpénzeket. És aztán hogy mennyire vették önök ezt komolyan, látszik az az ellenőrzés, ami azok után történt, hogy hogyan számoltatták el a kamupártokat, mennyi pénzt gyűjtöttek vissza azokból a jogosulatlanul felvett milliárdokból; semmifajta politikai, kormányzati törekvés nem volt arra, hogy itt valóban felelősségre vonják a kamupártokat. Nyilván mire irányul ez az új módosítás? Arra irányul, hogy a jelenlegi politikai helyzetet befagyasszák, tulajdonképpen ne tudjon új szervezet bekerülni a magyar Országgyűlésbe, és a jelenleg fennálló politikai helyzet, a jelenlegi kormánypártok és ellenzéki pártok alkothassák, és ebből gyakorlatilag kívülről nem tud senki bekerülni. Én azt gondolom, hogy ez alapvetően az Alaptörvény szellemiségével is ellentétes, egy jogállamisággal nyilván ellentétes, egy demokráciával ellentétes, hiszen az emberek nagy tömegeit kizárja abból, hogy parlamenti szinten, törvényalkotási szinten tudjanak akár új pártot létrehozni, azt bejuttatni az Országgyűlésbe. Hiszen addig, amíg csak 27 egyéni jelöltről volt szó, és már tudtak országos listát állítani, akkor már el tudott érni egy párt egy olyan szintet, hogy felfigyeltek rá, hogy lám, emögött már van társadalmi támogatottság, lehet, hogy már a következő négyéves ciklus végére ki tudta magát nőni, fel tudta tornászni magát. Most erre igen kevés pártnak van esélye, amely jelenleg nem parlamenti párt, nincsen komoly szervezettség mögötte, hogy valóban Volner János javaslata alapján, amelyet azonnal elfogadott és magáévá tett a bizottság, és amely 71-re emeli a körzetek számát ahhoz, hogy egy országos lista legyen, illetve 14 megyében, illetőleg a fővárosban kell ez egyéni jelöltet állítani ehhez, ez bizony nem kis feladat a kis pártoknak.
