Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 14. hétfő - 175. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):

2862 Én azt gondolom, hogy most a parlamentben ülő pártok túlnyomó többségének ez nyilván nem okozna gondot, és nyilván az elmúlt tíz évben azért azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb párt tudott ennyit állítani, viszont egy új mozgalomnak a megjelenése sokkal nehezebb lesz ezek után, és szerintünk alapvetően mindenféleképpen demokráciaellenes ez a lépés, és ez semmiféleképpen nem támogatható, hiszen valós politikai célokért valósan küzdő kisebb pártokat vagy akár regionális érdekeket... - ami most szerintem nincsen Magyarországon, de bármikor lehet erre vonatkozóan igény (Nacsa Lőrinc: Országos lista!), hogy olyan pártok jönnek létre, amelyek regionális szinten akarnak, azok nem fognak tudni majd országos listát állítani. (21.20) Itt van még, ami már felvetődött, a levélszavazás kérdése, amiről reméltük volna, hogy valamiféle módosítás beáll. Hiszen ez a törvényjavaslat érintőlegesen hozzányúlt a levélszavazások kérdéséhez is, de sajnos nem olyan módon, hogy ne tenne különbséget állampolgár és állampolgár között. Hiszen a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező állampolgároknak van továbbra is csak egyedül az a joga, hogy levélben is szavazhatnak. Bizony az a furcsa ellentmondás fordulhat elő, hogy a külföldön együtt dolgozó csíkszeredai és debreceni magyar állampolgár, magyar nemzetiségű személy esetén az egyik levélben szavazhat, a másik nem szavazhat levélben, önmagában csak azért, mert Csíkszereda jelenleg nem tartozik Magyarországhoz, és az ottani állandó bejelentett lakcíme a magyar törvények szerint jelenleg nem bejelentett magyar lakcím, ezért ő levélben szavazhat. Míg a másik állampolgár, akinek Debrecenben van állandó lakcíme, de nem él ott életvitelszerűen, mert külföldön dolgozik, az pedig nem szavazhat. Szerintünk nyilván ez egy régi vita köztünk, a kormánypártok és az ellenzék között. Mi alapvetően jogállamiság-ellenesnek látjuk, hogy különbséget tesz állampolgári jogok gyakorlása terén magyar állampolgár és magyar állampolgár között. Jó lett volna, hogyha ebben történik elmozdulás. Nyilván látjuk mi azt, hogy a kormányzatnak alapvetően az az érdeke, hogy ha az ő támogatását bírja valamelyik társadalmi csoport, ő megkapja azt a lehetőséget, míg ahol inkább kisebbségben van a kormány támogatása, azt pedig igyekeznek elzárni attól, hogy az állampolgári jogát tudja gyakorolni. Nyilván ezt a kormányzati szándékot lehet látni ebben az intézkedésben is, ebben nincsen változás. Alapvetően tehát azt látjuk, hogy vannak apróbb pozitívumok az elmozdulásban, de vannak kifejezetten negatív irányban elmozduló folyamatok is ebben a törvényjavaslatban. A magunk részéről mi ezt támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. A következő hozzászóló Nacsa Lőrinc képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egykét elhangzott fél- vagy téves információra szeretnék válaszolni. Sokadszor vesszük végig a benyújtás kérdéskörét - Varga képviselő úr most is fölhozta. Ön pontosan tudja, hogy ahhoz, hogy most, az őszi ülésszak utolsó hetében egy törvényt normál menetrendben el lehessen fogadni, annak november 10-e volt az utolsó benyújtási határideje, az utolsó nap. Senki nem tudta egyébként korábban egy-két-három-öt-nyolc-tíz héttel, amikor ezeken a törvényjavaslatokon elkezdtek dolgozni, hogy aznap veszélyhelyzetet fog hirdetni az Országgyűlés, mert a járványügyi helyzet úgy alakult. A törvények nem aznap lettek előkészítve, nyilvánvalóan ezt ön is így gondolja, hanem jóval, hetekkel, hónapokkal előtte. De ha kiszámolja az Országgyűlés törvényalkotási menetrendjét, és ön pontosan ismeri jegyzőként is meg tapasztalt képviselőként, akkor pontosan tudja, hogy ahhoz, hogy valamit ebben a naptári évben, az őszi parlamenti ülésszakban el lehessen fogadni, akkor normál menetrendben november 10-e az utolsó benyújtási határidő. Azt meg külön humorosnak tartom, hogy önök szerint egy képviselő bármit csinálhat vagy egy kormány bármit csinálhat, csak nem nyújthat be törvényt, nem élhet azzal a jogával, hogy benyújt törvényt. Önök megkérdőjelezik a kormánynak is és megkérdőjelezik egy országgyűlési képviselőnek is azt a jogát, hogy egyébként az Alaptörvényben garantált jogaival élve benyújthasson az Országgyűléshez törvényjavaslatot.