Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 14. hétfő - 175. szám - Egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2828 A törvényjavaslat bevezeti a jogszabályváltozási klauzulát, amely már ismert a magyar koncessziós gyakorlatban, például az autópálya-koncessziós szerződések körében. Ez a releváns francia, lengyel és német nemzetközi koncessziós gyakorlatban is elismert alapelv. Valamint általános jelleggel biztosításra kerül külföldi elem hiányában is a külföldi vagy magyar választott bíróság eljárásának lehetősége, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy egyéb nemzetközi kötelezettség ezt nem zárja ki. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, a javaslatot elfogadásra javaslom. ELNÖK: Köszönöm szépen, Herczeg Tamás képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, Fónagy János államtitkár urat, hogy most vagy a végén kíván szólni. DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: A végén. ELNÖK: Jelzi, hogy a végén. Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszólag ilyen kegyelmi pillanatokat él a Ház, talán az idei utolsó hosszú ülésnapunkon néhányan vagyunk jelen az ülésteremben, és szakmai kérdésekről is tudunk diskurálni. Használjuk ki ezt a kegyelminek tűnő pillanatot, mert annál fajsúlyosabb kérdésekről van szó. (18.50) Ahogy már az általánosvita-szakaszban elmondtam, igazából a magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ilyen-olyan vagyonelemekkel történő támogatásával kapcsolatban én nem vagyok elzárkózó. Ugyanígy, ha egyházi intézményekhez jut valamifajta vagyon, főleg, ha korábban az az ő kezelésükben állt, én egyáltalán nem fázom zsigerileg. Tehát bőven meg lehet indokolni a hasonló tranzakciókat, és ha szól ezek mellett bármifajta épeszű, gazdálkodással kapcsolatos érv, akkor én azt mondom, hogy ezeket a vitákat le lehet folytatni. Tehát ne kelljen az a látszat, hogy önmagában különböző vagyonelemek átadásával vagy kezelési jogával kapcsolatban lenne problémám. Azzal kapcsolatban viszont már van, hogy sokszor felemlegettük, hogy hiányzik egy nemzeti vagyonleltár. Ez, ugye, 2010 óta tett ígéret, akkor megígértük, hogy minden alkalommal el fogjuk ezt mondani, én következetes emberként igyekszem ennek a kívánalomnak eleget tenni. És azt is tisztáztuk mindig, hogy nemzeti, illetve állami vagyon nem egy és ugyanaz, két külön kategóriáról van szó, külön szakterület foglalkozik ezekkel a kérdéskörökkel, és nagyon jó lenne, ha ezen szakmai dimenziókban maradva tudna a parlament végre valamit ezekkel kezdeni, hiszen örökös és visszatérő vitáink folynak ezen kérdések kapcsán. Amit már nehezebben tudok megemészteni, az az, hogy a különböző átadott vagyonelemekre, egyértelműen kiderült, hogy nem vonatkozik a nemzeti vagyonról szóló törvény több passzusa. És fájlalom azt, hogy kormánypárti képviselőtársaim, államtitkárok jellemzően elmondják nekünk, hogy ez nem így van, de a jog makacs dolog, persze vannak értelmezési kérdések benne, viszont az előttünk fekvő paragrafusokból egyértelműen kiviláglik az, hogy átadott vagyonelemre a nemzeti vagyonról szóló törvény legfontosabb passzusainak egy része, nem mindegyik, de egy része nem vonatkozik. Az egyik ilyen a folyamatos tájékoztatási kötelezettséget tartalmazó, a másik pedig egy eredeti állapot helyreállítását lehetővé tevő rendelkezés jogsértés vagy jogsértés kiemelt veszélye esetén. Magyarul, ha azon kapjuk az állami vagyonelemet megkapót és használót, hogy nem úgy jár el, nem úgy kezeli azt a vagyontömeget, ahogy az a szabályoknak megfelelő, akkor egy in integrum restitutión keresztül, az eredeti állapot helyreállításával visszaveheti az állami felügyelet azt a vagyonelemet, amely körül a bonyodalmak adódtak.
