Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2638 Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a fentiekben ismertetett törvényjavaslat egyértelműen társadalmilag hasznos és igazságos szabályozási lépés. A jogalkotás előkészítése során kiemelt hangsúlyt kapott, hogy egy átfogó, komplex kormányzati intézkedési csomag álljon össze, amely nem egyes elemek kiigazításával, hanem a probléma teljes körű és értő kezelésével járul hozzá ahhoz, hogy a börtönzsúfoltsággal, illetve az emiatt járó kártalanításokkal kapcsolatban fennálló problémahalmazt a kormányzat jogpolitikai célkitűzéseinek megfelelően és a társadalmi elvárásokkal összhangban egyszer és mindenkorra megoldjuk. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként Nagy Csaba képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka mondhatja el a véleményét. Parancsoljon! NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az idén februárban tárgyalta a Ház a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében benyújtott törvénytervezetet. Úgy vélem, mindannyian emlékszünk arra, hogy miért is került ez a probléma a plénum színe elé: a magyar állampolgárok és a társadalom általános igazságérzetét nagymértékben sértette az elmúlt években kialakult börtönbiznisz néven futó tízmilliárdos iparág. A Soros-hálózathoz köthető ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen, melynek következtében az állam nagyjából 9 milliárd forintnyi kártalanítást volt kénytelen kifizetni rendkívül súlyos bűncselekményeket elkövető, jogerős szabadságvesztésre ítélt bűnözőknek. Idézzük fel, hogy mégis mire hivatkozva fordultak a bírósághoz ezek az elítéltek és ügyvédjeik! A jogalapjuk az volt, hogy hazánkban emberhez nem méltóak a fogvatartási körülmények, mert a zárka ablakán nem süt be eléggé a nap, és mindez alapjogsértő. Holott megjegyezném, statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy Magyarországon a börtönkörülmények rengeteget javultak, az elmúlt esztendőkben több lett a férőhely, és folyamatosan, szükség szerint épülhetnek az új börtönök. A magyar emberek számára egyszerűen elfogadhatatlanná vált, hogy olyan elítéltek, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém 2 millió forintot kapjon, a Burka család tagjai pedig 45 millió forintos összeghez jutottak hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megemlíteni, hogy olyan ügyvédek, mint a korábban balliberális színekben, az MSZP-Párbeszéd színeiben a választáson magát megmérettető Magyar György vagy a Helsinki Bizottság és a TASZ partnereként felbukkanó jogászok zsebében landolt a kártalanításként kifizetett összegek több mint 60 százaléka. A Soros-szervezetekhez köthető ügyvédek egyszerűen rátelepedtek az elítéltekre és a fogvatartottakra, sőt a börtönökben keresetmintákat adtak közre, amelyeket az elítéltek kitöltve közvetlenül bírósághoz tudtak fordulni. A börtönbiznisz néven futó iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Éppen ezért nagyon helyesen tette a kormány, hogy úgy döntött, véget vet mindennek, és helyreállítja a társadalom igazságérzetét. Tisztelt Ház! Nem is olyan régen fogadta el az Országgyűlés azt a javaslatot, amely céljaként azt tűzte ki, hogy igyekszik helyre billenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt. Ez a törvény igen előremutatóan kívánta felhívni a kormányt, hogy a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekét érvényre juttató új szabályozási rendszert alkosson meg. Mindez megtörtént: az elfogadott törvény kitűnően szolgálja a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését, másrészt törekszik biztosítani az áldozatok jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét, mindemellett a börtönzsúfoltsági probléma orvoslására is megfogalmaz hathatós javaslatokat.
