Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2639 Sajnálatos módon az említett kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítása érdekében biztosított határidőben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés miatt a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kialakítására nem volt lehetőség, ezért a korábban lefektetett határidők módosítása indokolttá vált. A kifizetések felfüggesztésének határideje eredetileg 2020. június 15-éig szólt volna, viszont tekintettel a kialakult helyzetre, a határidő 2020. december 31-éig került meghosszabbításra. A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényben meghatározott határidőt a kártalanítási eljárásokkal érintett büntetőügyekben elbírált bűncselekmények áldozatai és hozzátartozói jogos követelései minél szélesebb körben történő érvényesítésének lehetővé tétele érdekében pedig jelen év május 15-e helyett 2020. október 31-éig hosszabbította meg az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A történeti előzmények felvázolásán túl, kérem, engedjék meg, hogy az előttünk fekvő javaslat néhány nóvumára is rávilágítsak. A tervezet a büntetés-végrehajtásról szóló törvény módosítása folytán a jogalap megteremtésével kibővíti a kártalanításból közvetlenül levonható követelések körét a terhelttel szemben fennálló és a végrehajtás alatt álló valamennyi magánjogi jogviszonyból eredő tartozást érintően. Ennek keretében kielégítést nyernek a terhelt korábban elkövetett bűncselekményével okozott sértetti igények, valamint bármely magán- vagy jogi személy végrehajtásba jutott követelésének a levonására is lehetőség lesz a kártalanításként megállapított, az elítéltnek járó összegből. Ám az új szabályozás alapján ezen követelések csak a legutolsó sorban szerepelnek majd a kielégítési sorrendben, vagyis az ilyen követelések levonására csak a gyerektartásdíj és a sértettnek járó polgári jogi igény, illetve a kártérítés, valamint a sérelemdíj teljes körű kielégítése után lesz lehetőség. (18.30) A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az elítélt részére kártalanítás címén már kifizetésre került összegre az állami adó- és vámhatóság végrehajtást vezessen, azaz az elítélt valamennyi köztartozása vagy egyéb, az állam felé fennálló tartozása számára a kártalanításként kifizetett összeg hozzáférhető lesz. A sértetti igényérvényesítés fokozása érdekében a törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával egyszerűsíti a büntetőeljárásnak a sértetti polgári jogi igény benyújtására vonatkozó eljárásrendjét, amely megfontolás szorosan kapcsolódik a gyorsított per megteremtésének célkitűzéséhez. A törvényjavaslatban rögzítettek értelmében a kártérítés érdemi megítélésének biztosítását szolgáló szabályok jelentős mértékben egyszerűsödnek, amelyek majd a jelenleginél jóval nagyobb mértékű sértetti igényérvényesítést eredményezhetnek. A módosítás folytán a sértett elfogadhatná a bíróság által a bűncselekménnyel kapcsolatban megállapított összeget kártérítési összegként, egyúttal megjelölhetné a bíróság által elítélt személyt kötelezettként. Ezzel rugalmassá és könnyebbé, kezelhetővé válhat a polgári jogi igény összegszerűségének megállapítása is. Igen előremutató elképzelés az is, hogy azokban az esetekben, amikor a büntetőbíróság úgy ítéli meg, hogy a sértett által előterjesztett polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálása a kérdés bonyolultsága, bizonyítási nehézségei miatt a büntetőeljárás indokolatlan elhúzódásához vezethetne, és erre tekintettel annak egyéb törvényes útra utasításáról rendelkezik, az ilyen igényérvényesítés a sértett közreműködése nélkül automatikusan átkerüljön a polgári bírósághoz. Tisztelt Képviselőtársaim! Embert próbáló időket élünk át a koronavírus-járvány jelentette kihívások miatt, melyek mielőbbi leküzdése minden magyar közös ügye. Már egyszer bebizonyítottuk, hogy ha összefogunk, akkor sikerülhet. Ha így cselekszünk, akkor újra sikerülni fog. Meglátásom szerint a társadalom igazságérzetének helyreállítása is hasonlóan közös ügy, hiszen a polgárok túlnyomó többségének érdeke, hogy az általános erkölcsi felfogás meghallgatásra kerüljön. Remélem, az elmondottak alapján a baloldal is támogatni fogja a most tárgyalandó törvénytervezetet. Nyomatékosítani kell azt, hogy Magyarországon a bűnösöknek nem jutalom, hanem büntetés jár, a jogpolitikai törekvések középpontjában pedig az áldozatvédelem és az áldozatsegítés áll. A benyújtott
