Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2637 esetén elfogadja a sértett által követelt igény megállapítását. Ez lehetővé tenné a bíróság számára, hogy a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő tényleges vizsgálata és mérlegelése nélkül, adott esetben erre vonatkozó bizonyítás elkerülésével dönthessen az eljárásban a polgári jogi igényről végérvényesen. Ezzel továbbá azok az esetek is könnyen kezelhetővé válnának, amikor a sértett a neki okozott tényleges kárnál kisebb összegű kártérítést is elfogadna. Ezen megoldás következtében a büntetőeljárás keretei között akár a sértett által követelt sérelemdíj megítélésére is sor kerülhet, amelyre jelenleg nincs lehetőség. Végül jelentős előrelépést jelent az a módosítás, amely alapján azokban az esetekben, amikor a büntetőbíróság úgy ítéli meg, hogy a sértett által előterjesztett polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálása a kérdés bonyolultsága, bizonyítási nehézségei miatt a büntetőeljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, és erre tekintettel annak egyéb törvényes útra utasításáról rendelkezik, az ilyen igényérvényesítés a sértett közreműködése nélkül, automatikusan átkerüljön a polgári bírósághoz. Ez jelentősen egyszerűsítené a sértett feladatát, hiszen nem neki kellene, sok esetben ügyvédi segítséggel a polgári per megindításáról gondoskodnia, hanem ez a büntetőbíróság feladata lenne. Ez alapján az ilyen polgári jogi igényről a gyorsított per szabályai alapján a polgári bíróság döntene a sértettre nézve könnyített eljárási szabályok alapján. Tisztelt Ház! Különösen jelentősnek tekinthetőek a törvényjavaslatnak a végrehajtási eljárással kapcsolatos díjak természetes személy sértett által történő előlegezése eltörlése érdekében tett módosításai. Jelenleg ugyanis a sértetteknek a többi végrehajtást kérővel azonosak azok az anyagi terhei, amelyeket a végrehajtási eljárás megindítása során kell viselniük. (18.20) Meg kell jegyezni, hogy sikertelen behajtás esetén jelenleg a végrehajtást kérőnek az összes költséget meg kell térítenie a végrehajtónak. Ennek érdekében a törvényjavaslat megszünteti a sértetti igények behajtására vonatkozóan a végrehajtási eljárás megindítása során a költségek előlegezésének a kötelezettségét, amely révén elérhető, hogy a sértettnek a végrehajtás elrendelésének kérelmezése kapcsán a végrehajtási eljárás során ne merüljön fel költsége, azaz a végrehajtási díjakat a sértettnek ne kelljen előre megfizetni, illetve a sikertelen végrehajtás költségeinek viselésével kapcsolatos kockázat ne a sértettet terhelje. Mindez annak előmozdítására alkalmas, hogy a sértettek a bűncselekménnyel nekik okozott kár megtérítése érdekében számukra anyagi terhet még előlegezés szintjén sem jelentő közreműködéssel egyúttal a jelenleginél lényegesen gyakrabban és aktívabban lépjenek fel. Ezen szabályok általánosságban minden természetes személy sértett által indítandó végrehajtási eljárásban alkalmazandók, azaz ezek a könnyítések nemcsak a börtönzsúfoltság miatti kártalanításokkal összefüggő végrehajtási eljárásokra terjednének ki. Végül meg kell említeni a törvényjavaslatnak az áldozatsegítés keretében eddig is nyújtható kárenyhítés feltételeinek, igénylésének áldozatokat támogató módosítását. A törvényjavaslat a kárenyhítés esetében eltörli a rászorultsági feltétel vizsgálatát, amely eddig egy bonyolult jogszabályi feltételrendszer vizsgálatát és igazolását tette szükségessé, úgy, hogy a gyakorlatban alig-alig került sor a rászorultsági feltétel nemteljesítése miatt a kárenyhítés megtagadására. A törvényjavaslat eltörli továbbá azt a bonyolult szabályozást is, amely az elszenvedett vagyoni kár mértéke alapján egy sávos rendszerben állapította meg a kárenyhítés összegét. A törvényjavaslat emellett jelentősen, az eddigi három hónapról egy évre emeli azt a határidőt, amelyen belül az áldozat a bűncselekmény elkövetését követően igényelheti a kárenyhítést. Végül az igénylési eljárás is több ponton ügyfélbarát módon egyszerűsödik, így például megteremtődik annak a lehetősége, hogy a felmerült kiadás kifizetését megelőzően igazolni lehessen annak várható összegét. Az áldozatsegítő szolgálatok az anyagi támogatásokkal kapcsolatos eljárások során, továbbá számtalan esetben tapasztalják, hogy az ügyfél nem rendelkezik meghatározott dokumentumokkal, vagyis bizonyítékkal. Ezért a törvényjavaslat eltörli azt a jogszabályi rendelkezést, amely eddig tiltotta, hogy az ügyfél nyilatkozatát is elfogadhassák a bíróságok. A fenti módosítások egyértelműen növelhetik azon sértettek számát, akik a bűncselekmény folytán elszenvedett káraik állam általi részleges megtérítésével élhetnek, továbbá lényegesen egyszerűbbé tehetik az igénylés menetét.
