Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2584 A 2020-as törvényi módosítások eredményeként nemcsak állami felsőoktatási intézmény, hanem Magyarországon nyilvántartásba vett, vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény is tarthat fenn köznevelési vagy szakképző intézményt - például a Miskolci Egyetem ilyen -, tehát az erre vonatkozó szabályok törvénybe foglalása szintén indokolt. Szerepel benne egy komoly pontosítás is, hogy az Oktatási Hivatal ügyintézési határidejének számítása a MAB szakértői vélemények beérkezését követő nappal veszi kezdetét. Ez számos korábbi méltatlan vitának a megelőzésére ad majd lehetőséget. A 47. § rögzíti, hogy mikor teljesül a felsőoktatási intézmények állandó oktatói-kutatói karra vonatkozó feltétele, és rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább 60 százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. Ez abból a szempontból megint csak fontos, mert korábban e vonatkozásban szintén voltak értelmezési anomáliák. A törvényjavaslat igyekszik a felsőoktatás nemzetközi kitekintését és kapcsolatrendszerét is erősíteni. Ehhez kapcsolódóan, ahogyan elhangzott, a hallgatók számára rugalmasabbá teszi a közös képzések teljesítését, és ez a kedvező szabály kiterjed a Visegrádi Alapra, valamint a közép-európai felsőoktatási csereprogram által finanszírozott képzésekre is. Ahogy elhangzott, az oklevélmellékletekkel kapcsolatos szabályozás, ezt nem kívánom ismételni, de ez szintén fontos lépésnek számít. A külföldi bizonyítványok, oklevelek elismeréséről szóló törvény kiegészül azzal, hogy az eljáró hatóság vizsgálat nélkül folytatja le a honosítási eljárást abban az esetben, ha a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség teljes jogú tagjaként olyan szervezet akkreditálta, amelyik az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe bejegyzetten működik. Magyarán, az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében az elismerés automatikus, legalábbis a törvényjavaslat ezt javasolja. Elhangzott, hogy a törvényjavaslat komoly lépéseket tesz előre a felsőoktatás digitalizációját illetően, és ehhez kapcsolódóan a zárt rendszerű elektronikus távoktatásra vonatkozóan fogalmaz meg javaslatokat, ennek erősítésére szolgáló módosítási elképzeléseket tartalmaz. Gazdasági kérdésekkel összefüggő javaslatok is megfogalmazódnak, illetve a felsőoktatási intézmények pénzügyi feltételrendszerével, működésével összefüggő rendelkezések is olvashatók a törvényjavaslatban. A különböző vagyonkezelő alapítványok részére történő vagyonjuttatás kérdését érintette államtitkár úr, tehát erre most nem térek ki még egyszer. Viszont szeretném azt az elemet kiemelni, amely az expozéban nem hangzott el, de én fontos elemnek tartom, nevezetesen, hogy az intézményi társaság, tehát a felsőoktatási intézmény által alapított gazdasági társaság jogi értelemben nem állami tulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül, de az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell rájuk alkalmazni. Ez alapvetően a vagyonkezelés szempontjából jelent más jogállást, és ad rugalmasabb lehetőséget a tekintetben, hogy a felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra közötti együttműködéseknek kézzelfogható, napi gyakorlati elemei jöhessenek létre. A szövetkezetekről szóló törvény apropóján már az elején említettem, ez a diák- vagy iskolaszövetkezetek kérdését érinti, nevezetesen arra vonatkozik, hogy egy bürokratikus eljárásnak az egyszerűsítését igyekszik megoldani: abban az esetben, ha szakmai gyakorlatot iskolaszövetkezeteknél teljesít hallgató, akkor azt ne kelljen mindenféle bejelentési és adminisztrációs kötelezettséggel megterhelni. Pontosításokat tartalmaznak az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslatoknak a különböző elemei. Személyi adatok nyilvántartásával összefüggő pontosításokat, módosításokat tartalmaz, és ugyanez a felnőttképzéssel összefüggésben is. Itt is jelentős adatszolgáltatási tehercsökkentés vagy adminisztrációs könnyítés a cél. A kulturális tárgyú törvények esetében én kifejezetten üdvözlöm, hogy a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárások elvégzésére jogosult intézményként szerepelne. Ezt azért tartom fontosnak, mert az elmúlt esztendőkben láthattuk, hogy elég komoly régészeti feltárások kötődnek a Magyarságkutatóhoz. Ez eddig úgy tudta megcselekedni, hogy a régészeti feltárásra jogosult eddigi szereplőkkel kellett együttműködési megállapodást kötni. A jelenleg hatályos törvény szerint régészeti feltárásra eddig a következő szervek voltak jogosultak: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti
