Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2585 Történeti Múzeum, a megyei hatókörrel rendelkező területi múzeumok, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeumok, régészeti szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Régészeti Intézete és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv. Ehhez zárkózna fel a Magyarságkutató Intézet. Eddig, amiről nekem van tudomásom, hogy Tokajban végeztek komoly feltárásokat a Nagyboldogasszony templomnál, a temetőnél és részben a tokaji várnál, Kiskunfélegyházánál komoly honfoglaláskori leleteket tártak fel, Abasáron pedig az egri Dobó István Múzeummal együttműködve egy X. és egy XIV. századi templom feltárását végezték el. (14.00) Ezzel a törvénymódosítással a munkájuk és a tevékenységük nyilvánvalóan több adminisztrációs tehertől mentesül, és ilyen értelemben könnyebbé és talán remélhetőleg még hatékonyabbá válik. A Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatban szintén sok mindent elmondott államtitkár úr. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a több szabályozás tulajdonképpen az MTA analógiájára történik. Itt leginkább ez a levelező tag, rendes tag összefüggésében értelmezendő, tehát értelemszerűen a magyarországi tudományos és művészeti közösségeknek a szabályozása ilyen értelemben, sok vonatkozásban szinkronba kerülne. A médiaszolgáltatásokról szóló törvény módosításáról az államtitkár úr részletesen tett említést vagy erről beszélt, úgyhogy ezt nem kívánom megismételni. Végezetül csak annyit szeretnék még megjegyezni, hogy a törvényjavaslatnak igen sok olyan pontja van, már terjedelmi értelemben is, ami klasszikusan úgynevezett jogtechnikai javaslat, nyelvhelyességi változtatásokat tartalmaz, szövegszerű pontosításokat, helyesírási vagy éppen stilisztikai javításokat, szócseréket és így tovább. Tehát ezek nagy terjedelmet kötnek le ugyan, de érdemi tartalmi változtatásokat ezek már nem jelentenek. Azt gondolom, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a törvényjavaslatok kerültek most ebbe bele, amelyek az elmúlt esztendő során megszülettek, és közben az élet azért a természeténél fogva kihozza azt, hogy hol szükségeltetik árnyalás, pontosítás, módosítás. Bízom benne, hogy széles körű támogatásra fognak találni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Pósán László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. (Dr. Brenner Koloman nem tartózkodik az ülésteremben.) NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm, elnök úr. Pedig olyan lelkesen hozzájárultam a szavazatommal, hogy Brenner Koloman is elmondhassa majd a véleményét. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti kereszténydemokrata kormány célja 2010 óta a hatékony, versenyképes nemzeti felsőoktatási rendszer kiépítése, ami piacképes, korszerű, XXI. századi, használható, valódi tudást és gyakorlatot ad a diploma mellé. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően több forrás és figyelem irányult a magyar felsőoktatási rendszerre is. Az elmúlt tíz évben számos új egyetemi campus, kollégium épült vagy épül, újult meg, a magyar egyetemeken végzett hallgatókért pedig sorban állnak a munkáltatók. Az elmúlt évek gyors világgazdasági dimenzióváltása, az előttünk zajló új, digitális ipari forradalom bebizonyította, hogy a felsőoktatás jövőbeli versenyképessége érdekében szükség van a modellváltásra. A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében az elmúlt két évben nyolc felsőoktatási intézmény fenntartói kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz, ahol az állami gondoskodás biztonságos, de szűkös keretei helyett a piaci alapú, teljesítményelvű szemlélet kerül előtérbe. A Magyarországon még új, de Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, sőt Délkelet-Ázsiában már régóta sikeresen működő modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, és az intézményeknek nagyobb lehetőségük nyílik kiaknázni a kínálkozó piaci lehetőségeket és a nemzetközi együttműködéseket.
