Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

2583 Intézet létrehozásáról és az ezzel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok végrehajtása szükségessé teszi, hogy az intézet régészeti feltárás elvégzésére is jogosultságot kapjon. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Schanda Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk munkánkat, ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek. Hiller István és Brenner Koloman alelnök urak fel kívánnak szólalni a mai vita során. Az alelnök urak képviselői felszólalásuk esetén az önálló indítvány további tárgyalása során csak akkor vezethetik az ülést, ha ehhez az Országgyűlés hozzájárul. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Hiller István, valamint Brenner Koloman alelnök urak az előterjesztés további tárgyalása során vezethessék az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a tisztelt Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta. (13.50) Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, T/13956. számú törvényjavaslat igen sok törvényt érint, régebben ezt sokan úgy hívták, hogy salátatörvény. Klasszikusan valóban az, hiszen rengeteg törvényt érint, de tegyük hozzá azonnal, hogy ez alapvetően két jelentősebb témakört ölel fel, és a hozzá kapcsolódó vagy ehhez szorosan kötődő egyéb törvényekre vonatkozó kitekintésekkel szükségképpen számolni kell. A benyújtott javaslat egyrészt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. számú törvény módosítását célozza, és így ehhez is igen sok egyéb törvény kapcsolódik, másrészt pedig egyes kulturális törvényekre vonatkozó javaslatokat tartalmaz, ahogyan ez kiderült államtitkár úr előterjesztéséből is. A törvényjavaslat alapvetően tehát a felsőoktatási intézmények működésének hatékonyságát szolgálja, és ehhez, ahogyan eddig is említettem, számos területen irányoz elő változást, így több e célhoz kapcsolódó más törvény módosítására is javaslatot tesz. Így például a polgárok személyi adatainak, lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt érinti, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódokról szóló 1996. évi XX. törvényt érinti, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt - ez az iskolaszövetkezetek apropóján -, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt, a közpénzből nyújtott támogatásokról szóló 2007. évi CLXXXI. számú törvényt, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. számú törvényt, az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvényt, vagy éppen a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényt. Milyen területeken irányoznak elő változásokat, módosításokat a benyújtott javaslatok? Egyrészt, ahogyan erről volt szó az expozéban is, a felsőoktatási intézmények működését, a képzést érintő változások köréről van szó, amelyek egyúttal rugalmasabb működést tesznek lehetővé, és a piaci igényeknek való nagyobb megfelelést célozzák. A képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendeleti szintre kerülne. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeleti úton szabályozza a pedagógusképzésben a képzés szakjait és szakirányát, a választható egyenrangú szakpárokat, szakirányt, a szakosodási rendszer általános szabályait, illetve a doktori képzéssel kapcsolatos szabályokat is. Ez nyilvánvalóan egy jóval gyorsabb és az adott helyzetekre való hatékonyabb reagálást tesz lehetővé. Elhangzott, hogy a lemorzsolódás elkerülése érdekében az alapképzésen gyengén teljesítő hallgatók átvehetők lennének a felsőoktatási szakképzésbe. Ez nyilvánvalóan egy komoly bürokratikus és eljárásjogi könnyítést jelent. Üdvözlendő, hogy az Országos Tudományos Diákköri Tanács jogi személyiséggé válik; ez, azt gondolom, hogy a tehetséggondozás szempontjából egy komoly előrelépési lehetőséget rejt magában.

Next

/
Thumbnails
Contents