Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2582 Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények működésének hatékonyságát szolgálja, hasonlóképpen e célból tesz javaslatot a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény módosítására is. Ennek keretében javaslatot fogalmaz meg a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény egyes rendelkezésére is. A módosulások tükrében egyszerűbbé válnak a Médiatanács által kiírt médiaszolgáltatási pályázati eljárások elbírálásának és eredménye megállapításának a szabályai. A piaci igényeknek megfelelően módosulnak továbbá a médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj fizetésének szabályai, és a negyedéves fizetés helyett a havi fizetés is választható lesz, évente egy alkalommal. Ezek célja, hogy a szabályozás követni tudja és alkalmazkodjon a médiapiac átalakulásához, a megváltozott fogyasztói igényekhez. Jogalkalmazói tapasztalatok alapján a médiaszolgáltatási díj részletekben történő megfizetésének szabályait a tervezet alapján törvényi szinten mondja ki. Az audiovizuális médiaszolgáltatások műsortartalmi követelményének enyhítése a szerkesztői szabadság kiszélesedéséhez járul hozzá, és ugyanezt a célt szolgálja a reklámidőre vonatkozó szabályozás módosítása is, valamennyi nem kereskedelmi médiaszolgáltatás tekintetében. Az ad hoc jellegű ideiglenes médiaszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések módosításával lehetőség nyílik immáron szélesebb erőforrásspektrumon is médiaszolgáltatási tevékenység végzésére, amely kiegészül a jogosultsági idő megnövekedésével is. A hálózatba kapcsolódás alanyi körét pontosítja a törvénymódosítás. Olyan szabályozások is módosulnak, amelyek egyértelműen meghatározzák a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap tartalékának képzésére a többletbevételeinek a központi költségvetésbe történő befizetésének szabályait, összhangban az Európai Bizottság felé tett, a magyar szabályozást kiegészítő vállalásokra tekintettel. Tisztelt Országgyűlés! A Nemzet Művésze díj a magyar kulturális élet legkimagaslóbb teljesítményt nyújtó képviselőinek adományozható elismerés, mely címet az MMA-ról szóló törvény szerint egyszerre legfeljebb 70 személy viselheti. A jogalkotó megteremti a lehetőséget, hogy a díjban részesített személy csatlakozási szándéka esetén és az alapszabályban foglaltak szerint egyszerűsített eljárás keretében az Akadémia rendes tagjává is válhasson. A külön eljárásrend igazodik az általános tagválasztási szabályokhoz is, hiszen a rendes taggá válásról ebben az esetben is a közgyűlés dönt. Ennek érvényesítéséhez szükséges, hogy a jogalkotó az MMA rendes tagjainak felső létszámkorlátját megemelje, így a Nemzet Művésze címet viselő személyek rendes taggá válhatnak. A javaslat szerint a 250 fős rendes tagi létszám felső határa 315 főig megemelhető. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagjai és a tagozatvezetők a törvény értelmében az MMA tisztségviselői. A tisztségviselő-választások köztestületi tapasztalatai azt mutatják, hogy nincs szükség arra a törvényi követelményre, amely a Magyar Művészeti Akadémia tisztségviselőjévé váláshoz a megválasztáskor legalább két éve fennálló akadémikusi jogviszony meglétét szabja feltételül. A tisztségviselők mellett ugyanez állapítható meg a felügyelőtestületnek a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusi köréből kikerülő tagjaira nézve is. A jogalkotó a továbbiakban nem kíván olyan követelményt támasztani, amelynek értelmében bármely tisztségviselő és felügyelőtestületi tag esetében legalább két év akadémikusi múlt az alapkövetelmény, azonban szükséges, hogy valamennyi tisztségviselő, továbbá a felügyelőtestület közgyűlése által választott tagjai az akadémikusok köréből kerüljenek ki. A jogalkotó azonos elv alapján állapítja meg valamennyi tisztségviselő - az elnök, a két alelnök, a főtitkár, a tiszteletbeli elnök, az elnökség négy, az akadémikusok közül kikerülő tagja és a tagozatvezetők -, továbbá a felügyelőtestület akadémikus tagjai megválasztásának követelményeit is. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes kulturális tárgyú és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése a legalább két éve megválasztott akadémikusok közül választja meg az MMA főtitkárát. A hatályos szabályozás a főtitkári tisztség ellátását nem köti akadémikusi tagsághoz. A 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezés bevezetése jelentősen és indokolatlanul szűkíti a főtitkárnak megválasztható személyek körét, ezért azt kezdeményezzük - ez szerepel a javaslatban -, hogy a módosító rendelkezés ne lépjen hatályba. Tisztelt Országgyűlés! A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása a kultúrstratégiai intézményként működő Magyarságkutató Intézet esetében feltétlenül indokolt. A Magyarságkutató
