Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. december 1. kedd - 173. szám - A Magyarország Kormánya és Svédország Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló t... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
2546 ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy picivel leszek csak rövidebb, mint Mesterházy Attila képviselő úr. Visszautalnék Z. Kárpát Dániel felszólalására. Szerintem ebben az ügyben nem mélyfúrás - ahogy elmondta képviselő úr a szóhasználatával -, hogy itt a választott bíróságok helyzetére visszautaljunk, de azt gondolom, hogy ez az alapja ennek a döntésnek. Ez itt egy hosszú bírósági eljárás, aminek a lényege, hogy kimondta, hogy ez a bizonyos választott bíróság nem minősülhet tagállami bíróságnak; ugye, egy másik esetről van szó, ami alapján ez az előterjesztés idekerülhet elénk. Mi üdvözöljük egyébként ezt a háttérdöntést. Gyakorlatilag mi amilyen fórumon csak tudtunk, tiltakoztunk az ilyen választottbírósági döntések ellen. Például akkor, amikor egyébként a paksi hitelszerződés kapcsán ugyanúgy egy választott bíróságot neveztek meg a felek, mi úgy gondoltuk akkor is, hogy ez a nemzeti érdekek ellen való. Ezzel együtt - hasonlóan, ahogy említette Z. Kárpát Dániel képviselő úr - a szabadkereskedelmi egyezményeknek ez az egyik legfájóbb pontja, amikor gyakorlatilag néhány ügyvédet megbíznak, akik mondjuk, nemzetállamokat multinacionális cégekkel szemben kiszolgáltatnak, és súlyos összegek megfizetésére köteleznek akkor, amikor mondjuk, egy helyi szintű döntéshozatalban az ott élő emberek érdekeit próbálják védeni. Tehát ez mindenképpen egy olyan folyamat, illetve a szabadkereskedelmi egyezmények hálózata is olyan folyamat, ami alapvetően sérti a nemzeti szuverenitást. Ennyit mindenképpen szerettem volna elmondani; azért a javaslatot támogatjuk. Ugyanakkor engedjenek meg egy icipici eltérést a tárgytól. Svédországról van szó. Ma egy szimbolikus nap van. Zsigmond Barna Pál képviselő úr beszélt erről, a gyulafehérvári nyilatkozatról beszélt, és azokról a gyalázatos intézkedésekről, amiket akár ebben az évben, akár az elmúlt időszakban is tapasztalhattunk. Ugyanakkor tudjuk, hogy fut a nemzeti régiók támogatásáért indított európai polgári kezdeményezés, és nagyon nagyszerű látni azt, hogy Svédországban már 80 százalékot elért azok száma, akik ezt támogatták. Majdnem tizenkétezer ember támogatta. Én itt is szeretném megköszönni, hogy az Országgyűlés jegyzőkönyvében legyen benne, mindenkinek, aki Svédországban támogatta a nemzeti régiókért a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezést, és bízunk abban, hogy jó eséllyel - ugye, február 2-áig lehet gyűjteni az aláírásokat - néhány héten belül Svédország is a zöld országok között lesz ilyen szempontból, és ez mindenképpen nagy öröm a magyar nemzetnek; erre mindig hívjuk fel a figyelmet. És akkor már egy ország - jó eséllyel Szlovénia - lesz az, ami szükséges ahhoz, hogy hét országban tudjuk teljesíteni ezt a jogi értelemben fontos kritériumot, és akkor ilyen módon ez az európai polgári kezdeményezés jogi értelemben is sikeres lesz. De önmagában úgy, hogy már a magyar nemzeti érdekek szempontjából már politikai alapon így is egy nagyon-nagyon szép sikernek tekinthető. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség arra, hogy szót adjak Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon képviselő asszony, öné a szó. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/13933. törvényjavaslatot tárgyalja a parlament, amelynek célja az, hogy Svédországgal a ’70-es évek óta fennálló beruházásvédelmi egyezményt hatályon kívül helyezze; tekintettel arra, hogy 2018-ban az Európai Unió Bírósága egy konkrét döntésben azt állapította meg, hogy addig, amíg két ország között egyezmény szabályozza a beruházásvédelmi szabályok körében a választott bíróság intézményét, addig sajnos az európai uniós joganyag alapján nem kell az európai uniós általános joganyagot használni, tekintettel arra, hogy a kétoldalú megállapodások felülírják az általános egyezményeket. (11.00)
