Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. december 1. kedd - 173. szám - A Magyarország Kormánya és Svédország Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló t... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

2547 Én egyébként annyiban sajnálom, hogy egy európai uniós bíróság egyedi ügyben hozott döntése kellett ahhoz, hogy egyáltalán az ilyen típusú beruházásvédelmi, illetőleg nem is a beruházásvédelemről van elsősorban szó, hanem a választottbírósági kikötések rendelkezéseit felülvizsgálják, tekintve, hogy azért az Európai Unió megléte, majd bővítése irdatlan mennyiségű jogharmonizációs munkát eredményezett mindegyik országban, és gondolhatnánk, hogy az az elképesztően nagy személyi állomány, amely körülveszi ezeket a komoly változásokat, az azért kiszűri azt, hogy az ilyenfajta egyezmények mennyiben rontják az európai uniós szerződésekben megfogalmazott alapvető intézkedéseket és jogintézmények használatát. Tehát e vonatkozásban azért mindenkitől, hangsúlyozom, nem jelen parlamentünkben és nem a kormányunkban, hanem az uniós országok minden egyes kormányától elvárnám, hogy ne egy egyedi döntés hívja fel az ilyenfajta problémákra a figyelmet. Természetesen megszavazzuk ezt a javaslatot, már csak azért is, mert engedjék meg, hogy egypár szót szóljak a választott bíróság kérdéséről. Azt hinnénk, amikor a „választott bíróság” szót kimondjuk, hogy azért az egy elég erőteljes szabad választás a vonatkozásban, hogy két fél közötti jogvita vajon melyik fórumon kerül elbírálásra. De azt látjuk, egyébként európai uniós berkeken belül is, tehát európai uniós országokban található szervezetek vonatkozásában is, hogy monopolhelyzetben lévő cégek, szervezetek igen erőteljesen, egyoldalúan, diktátumként vezetik be vagy vezették be szerződéseikbe, szerződéses ajánlataikba a kikötött választott bíróság intézményét. Ezzel az a probléma, hogy például az egyedi személy, de akár egy átlagos cég számára is rendkívül nehéz a jogérvényesítés Magyarország joghatóságán kívüli más országban. Ilyen módon, amikor választottbírósági kérdésről beszélünk, akkor egy felelősségteljes szakember mindig rendkívül óvatos, és nagyon is igyekszik azt sugallni a mindenkori jövőbeni szerződést kötő feleknek, hogy ebből ne engedjenek, és ne legyenek diktátumok a választottbírósági kikötések. E vonatkozásban kapcsolódom Z. Kárpát Dániel képviselőtársamhoz, aki meg is említette, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásoknak is a legneuralgikusabb pontja, és leginkább harcolunk ellene, hogy ezek a rendelkezések bármikor is, például hazánk vonatkozásában hatályba lépjenek, olyan egyoldalú és magyar polgárok, szervezetek, de akár uniós polgárok és szervezetek számára is szinte elérhetetlen jogérvényesítési fórumokat kötnek ki, amit senki nem vállalhat. Tekintve viszont, hogy mégiscsak két ország között hosszú időn át fennállt beruházásvédelmi egyezmény hatályon kívül helyezéséről szól, engedjék már meg - néha szoktunk történelemórát tartani -, hogy egy picit megemlékezzek Magyarország és Svédország diplomáciai kapcsolatáról. Különösen azért, mert rendkívül érdekes ez a bár igencsak gyér közös történelem, de mégiscsak van. A magyar és a svéd államalapítás tulajdonképpen ugyanarra az időszakra esik, I. Szent István királyunk időszakára, és az az érdekes, hogy míg a magyar államalapítást követően nagyon gyorsan elkezdődött a saját pénz verése, Svédországban viszont kevésbé, nagyon hamar megjelentek svéd gazdaságban a magyar ezüst- és aranypénzek mint kereskedelmi váltópénz, ami azt jelenti, hogy mi, magyarok elmondhatjuk, hogy a mi országunk pénze már az 1000-es években is konvertibilis volt. Tehát ez egy nagyon csodálatos dolog, és ilyenkor persze én is büszkén vállalom, hogy na, magyarként milyen hosszú és csodálatos történelmünk van nekünk. Az tény egyébként, hogy a XVI. századig nagyon ritka volt a diplomáciai kapcsolat a két ország között, tehát több száz évig nem volt olyan szoros, mint aztán utána már, merthogy Bethlen Gábor feleségül vette II. Gusztáv Adolf svéd király feleségének testvérét, Brandenburgi Katalint, és ezzel elkezdődött a két ország uralkodóházainak elég erőteljes összefonódása. A két ország közös érdekei egyébként a Habsburg-ellenességben és lengyelországi politikájukban voltak. Azért, ha végiggondoljuk a magyar történelmet, ez erőteljesen a mi hazánk sorsát is meghatározta, úgyhogy milyen szerencse, hogy Svédországgal ebben a két kérdésben nagyon is egy húron pendültünk, és ezért egy rendkívül erős és barátságos viszony tudott létrejönni a két ország között. Krisztina svéd királynő II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvarába egy Orbay András nevű erdélyi származású svéd ezredest küldött nagykövetnek, ami megint csak azt erősítette, hogy a két ország rendkívül szoros diplomáciai és baráti kapcsolatban van. II. Rákóczi Ferenc és XII. Károly svéd király között a poltavai csata után, miután ott vereséget szenvedett XII. Károly, el kellett menekülnie Törökországba, és a Törökországba menekült seregből félezer svéd katona a Rákóczi-szabadságharcban harcolt. Tehát milyen fantasztikus! Menekültek