Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 30. hétfő - 172. szám - Egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2491 A javaslat szerint 2021. január 1-jétől kész új lakás vásárlása, valamint az úgynevezett generálkivitelező bevonásával kulcsrakészre való felépítés után csak 5 százalék áfát kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy 2020-ban vagy azt követően elkezdett lakóépület építése 2021. január 1-je után fejeződik be, akkor az arról kiállított számlán, vagy ha még fel nem épült ingatlannál egy adott építési fázist, készültségi fokot 2021. január 1-jén érnek el, akkor az arról kiállított részszámlán már az alacsonyabb kulcs szerepelhet. A csökkentett áfa mértékét 2022. december 31-éig lehet alkalmazni, de fontos könnyítés, hogy azok az ingatlanok, amelyek építése addig még nem fejeződik be, vagy akár el sem kezdődött, de legalább építési engedéllyel vagy egyszerű bejelentéssel rendelkeznek, azokra további négy évig, 2026 végéig vonatkozhat a kedvezményes, 5 százalékos kulcs. Az alacsonyabb kulcs minden magánszemélyre vonatkozik, aki 150 négyzetméternél nem nagyobb új lakást vagy 300 négyzetméternél nem nagyobb új családi házat vásárol. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Ház! Megkérdezem az előterjesztőt... (Zsigó Róbert jelzésére: ) A végén, jelzi államtitkár úr. Köszönöm szépen. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, tisztelt képviselőtársaim. Most megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőjének. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általánosvita-szakaszban, azt hiszem, hogy világok csaptak össze. És nagyon ritka egy olyan javaslat, ahol a „támogatás” szó kimondása mellett azért rengeteg kritikával kell illetnünk a másik oldalt, de ez tipikusan egy ilyen javaslat. Nem akarom elvitatni az új építésű lakások építésének támogatását, annak fontosságát. Hozzáteszem, hogy államtitkár úr személyes véleménye is érdekelne a tekintetben, ha új építésű lakások megvásárlását, megépítését támogatjuk, akkor nem lenne-e célszerű egy bizonyosfajta felső összeghatárt bevezetni ebbe a rendszerbe. Nekem nagyon birizgálja az igazságérzetemet az, hogy albérletben élőket, lakáscélú előtakarékoskodókat, az első használt lakásra hajtó magyar fiatalokat sokszor semmilyen eszközzel nem támogatja ez a kormányzat, az új építésű lakóparki lakások esetében pedig felső határ nélkül biztosít adott esetben tízmilliós nagyságrendű támogatást. Nem sajnálom senkitől, de célszerűségi okokból, úgy gondolom, itt valamifajta felső határ megállapításáról lehetne vitatkozni, a felszabadult összeget meg mondjuk, a CSOK használt ingatlanokra vonatkozó támogatási rendszerébe lehetne átcsorgatni, és ott egy sokkal nagyobb támogatási volument adni, adott esetben kevesebb kedvezményes hitel, több támogatás formájában. Értem én egyébként a szándékot, hiszen az új építésű lakások piaca egy elképesztő mélyrepülésben van évtizedes távlatban a korábbi évtizedekhez képest. Ennek van világgazdasági oka, van szociokulturális oka, de azt látjuk, hogy miközben a 2002-es kormányátadásuk évében 30 ezres nagyságrendű volt az átadott új építésű ingatlanok száma, addig most nagyon örülnek egy 17 ezres értéknek; és ezen kormányzás alatt, ugye, volt 12 ezres is. (21.40) Látjuk, hogy itt az általános vita szakaszában is szóba került köztünk, hogy még az előző, gazdasági válság által sújtott évtizedben, a 2000-es években, ami nem volt azért egy gazdasági sikerkorszak, ott is azért 30 ezer körüli számok pörögtek. Megjegyezte az egyik kormánypárti képviselő, hogy persze, mert a devizahitelezés fűtötte a piacot. A helyzet az, hogy mielőtt elkezdték ezeket a svájcifrank-alapú gyilkos termékeket szisztematikusan terjeszteni, már akkor is 25-30 ezer környéki új építésű számok voltak. Ebből sikerült aztán 2010-re egy 20 ezer fölötti értékről le- és lesüllyedni 12 ezerig, és most vissza 17-ig. De azt látjuk, hogy ha ilyen ütemben adnak át új építésű ingatlanokat, akkor olyan 200-250 évente cserélődik ki a magyarok ingatlanállománya, ami hosszú távon nyilvánvalóan nonszensz. Értem tehát, hogy próbálják pörgetni az új építésű lakások piacát. Szerintem sokkal egyszerűbb lenne ezt az 5 százalékos áfát adott esetben hosszú távon is megtartani. Az illetékkedvezmény visszaadását persze lehet támogatni, de amit múltkor államtitkár úr mondott, azt egyszerűen nem
