Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az ülésnap megnyitása - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2183 Köszönjük. Most szót adok Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem kellő visszafogottsággal közelíteni a témához, hiszen a felvezetés sem aktuálpolitikai hangvételű volt, és a kormánypárti oldalon azért ülnek olyanok, akiknek a kulturális vagy más jellegű tevékenységét én nagyon tisztelem, ezért mondom, hogy kellő visszafogottsággal közelítek; ugyanakkor a magamfajta nehezen érti meg azt az elképesztő vonzódást a különböző alkoholipari termékekhez, cikkekhez, amely az utóbbi napokban csimborasszóként tört ki több kormánypárti képviselőből, és sportoló emberként nehezen tudom elfogadni azt, hogy a pálinka egyesek szerint alapvető élelmiszer. Tiszteletben tartom azt, hogy többen vannak Magyarországon, akik napi szinten élnek hasonló cikkekkel, vagy akár megisznak egy pohár jóféle minőségi bort a vacsora után, nekem ezzel semmi problémám nincsen; az az aránytévesztés egy kicsit távolságtartásra sarkall, amit a kormány ebben a témában adott esetben ezen a héten tanúsít, hiszen harmadik esetben kerül szóba a különböző alkoholtermékek promóciója, ugyanakkor, mondjuk, a magyar sportolók vagy a magyar szakedzők, vagy a magyar és most a munkájukat, bevételüket elvesztett honfitársaink helyzete egyetlenegy alkalommal sem került szóba. Ezt én masszív aránytévesztésnek tartom, és figyelmeztetem a kormányt arra, hogy így teljes társadalmi csoportok maradnak ki a szórásból. Hozzáteszem, ha ez a javaslat arról szólna, hogy Kósa Lajos nekimegy a multi cégeknek, és ezzel magyar cégeket hoz helyzetbe, én nem száz százalékban, száztíz százalékban támogatnám ezt a célját (Nacsa Lőrinc a karját széttárva: Erről van szó!), és amikor Nacsa Lőrinc képviselőtársam így széttárja a kezét, akkor tudom, hogy valami trükk is van a dologban, hiszen láthatjuk azt, hogy amikor Kósa Lajos azt indokolja, hogy adminisztratív eszközökkel szeretne versenyt kialakítani, némiképp tévúton jár, közgazdasági megközelítésből biztos. Én pontosan az idézőjeles szabadversenynek a nagy kritikusa vagyok, hiszen úgy gondolom, hogy egy szabadnak nevezett versenypiaci klímában azok a nagy multi cégek, közületek egész egyszerűen felzabálják a nemzetgazdaságból eredő kicsiket, éppen ezért gondolom úgy, hogy önöknek egészen más eszközökkel kellene ezt a piacot megközelíteni és serkenteni. Adminisztratív eszközökkel beszuszakolni 20 százalékot lehet, nem mondom azt, hogy én ezt zsigerből elutasítom, azt mondom, hogy ettől még a 20 százalékot kitevő hazai kiscégek nem feltétlenül lesznek versenyképesek, és az eredetileg is meglévő versenyhátrányaik lényegében változatlan formában fennmaradnak. Ha Kósa Lajosnak az a célja, hogy a kisüzemi sörfőzdék termékei tényleg a mostani 3 százalékos piaci arányról felmenjenek, mondjuk, 5-re vagy 6-ra, akkor én ebben önt támogatni fogom - mindenféle cinizmus nélkül mondom -, ugyanakkor azt látom, hogy ha megnézzük, hogy milyen cégeknek jut manapság munkahelyteremtési támogatás, milyen cégek jutnak vissza nem térítendő támogatásokhoz, akkor, képviselőtársam, talán erősítsen meg abban, hogy nem a kis sörfőzdék, nem az öt fő alatt foglalkoztató magyar mikrovállalkozások azok, amelyek jellemzően haszonélvezői a támogatásoknak, tehát egy egészen perverz újraelosztás valósul meg Magyarországon, ahol nagy cégeket támogat közpénzből Magyarország Kormánya - ne ingassa a fejét, képviselőtársam, mert konkrétumokkal tudom alátámasztani (Nacsa Lőrinc: Tessék, konkrétan!), és, remélem, kialakul egy termékeny vita. Audi Hungária Zrt., képviselőtársaim (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Sör, sör!); 2 milliárd forintos támogatási szerződést írtak alá ezzel a céggel, amellyel az egész karanténból következő leállás miatti veszteségét - még egyszer mondom: az egészet - odaadják ennek a cégnek. Álljanak fel, bármelyikük, és mondjanak három olyan magyar kisüzemet, amelynek önök a teljes karanténból származó veszteségét kipótolták egy hasonló szerződéssel! Most lehet bekiabálni, most lehet sértegetni az ellenzéki képviselőt, vagy felállni, és válaszolni a konkrét kérdésre. Az a perverz újraelosztási rendszer, amelyet önök megvalósítottak, arról szól, hogy nagy cégeket támogatnak, kipótolják a veszteségüket, ezen nagy cégek veszteségeit pedig az adófizetők pénzéből gereblyézik össze. Az Audi esete is ezt bizonyítja, számtalan más multi cég esete is. Én nem feltétlen sajnálom az Auditól - egy kicsit sajnálom, de nem az utolsó forintig, mert nyilván ha munkahelyet megtartanak, akkor van értelme ennek -, de azt nagyon sajnálom, hogy magyar kiscégeket nem támogatnak hasonló módon.
