Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 19. csütörtök - 169. szám - A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

2167 Ismerve a gazdasági élet adottságait, nehezen tudom elképzelni, hogy ennyi főiskola és egyetem lesz magántulajdonban úgy működtetve, hogy nem az államnak kell majd a nagyobb szerepet játszani a fenntartásban. Én lennék a legboldogabb, ha olyan hatalmas profiteredményesség lenne a következő évtizedekben Magyarországon, hogy a vállalatok össze tudnák adni a nem állami felsőoktatás finanszírozásához szükséges forrásokat, de aggódom, hogy a magyar állam lesz a legnagyobb szereplő ebben. Ha pedig ez így lesz, akkor már lehet egy ilyen táblázatba azt írni, hogy melyik állami és melyik nem állami felsőoktatási intézmény, ettől még nagy valószínűséggel az adófizetők fogják nagy részben ezek költségeit fizetni. Ebben a javaslatban az szerepel, ami már a korábbiakban is, hogy egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre, amelynek során az alapítói jogok gyakorlása az innovációs és technológiáért felelős miniszter lesz, és ez a miniszter nevezi ki a kuratóriumot. Az alapítvány a Pannon Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlója lesz, és a vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységet folytat és ezzel biztosítja a vagyonát az egyetemnek. Ez tehát azt jelenti, hogy a vagyonkezelő alapítvány fog olyan gazdasági tevékenységet végezni, amely gazdasági tevékenység eredményeként keletkező forrásokat az egyetem működtetésére tudja fordítani. Én azért eddig megnéztem a már meglévő kuratóriumok meglévő kuratóriumi tagjait, és ha ehhez az egyetemhez is ugyanilyen minőségű kurátorokat fognak kinevezni, akik, hogy úgy mondjam, a gazdasági életben még semmifajta szerepet nem játszottak, elég nehezen tudom elképzelni, hogy ezek az alapítványok majd olyan minőségű gazdasági tevékenységet fognak folytatni, amit még eddig nem is ismerünk, amiből az egyetemek finanszírozását tudják biztosítani. (20.00) Számomra ez olyan misztikum, ami ide le van írva, de bizonyára van önök között valaki, aki ezt a rejtélyt számomra meg tudja fejteni vagy ki tudja bontani. Az egyetem fenntartói joga az az alapítói vagyon, amiről már itt számtalanszor beszéltem, hogy megfoghatatlan, tehát a fenntartói jog mint vagyoni értékű jognak nevezett valami, annak nincs konkrét értéke, és ami a legfontosabb, nem váltható pénzre, amely pénz viszont kell az egyetemek működtetéséhez. Az szerepel még a javaslatban, hogy a jogelőd költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingóságok is az egyeteméi lesznek. Itt megütötte a szememet, fülemet a jogelőd költségvetési szerv. Ha azt mondjuk, hogy az egyetemnek a költségvetési szerv a jogelődje volt, akkor megint az a problémám, hogy az egyetem kicsoda. Mert az egyetemről minden javaslat úgy beszél, mint egy önálló entitásról, egy önálló szervezetről, amely jogokat, kötelezettségeket szerezhet, gyakorolhat. És mindig úgy beszélnek, hogy az alapítvány, amit létrehoz a miniszter a fenntartói jogok gyakorlására, az az egyetemtől független szervezet. De ha arról beszélünk, hogy az egyetemnek magának már volt egy jogelőd költségvetési szerve, akkor az egyetem a megváltozott névvel maradt önálló költségvetési szerv? Ha pedig így van, akkor hogy nem állami egyetem? Én tudom, hogy professzor úr nem a jogtudományban elmélyedt tudósember, de miután tudósember, és ha tetszik, ha nem, természettudományos következtetéseket kellett egész szakmai életében megtennie, így a formállogika szabályai szerint bizonyára érti, hogy én miről beszélek, amikor erről a kettősségről beszélek. És egyáltalán nem látható, nem számomra, de senki számára, hogy ez a kettős személyiségi viszony, az egyetem és az alapítvány tulajdonképpen együtt hogy működik egymással, és honnan lesz az egyetemnek pénze, mert hiszen nem ismert gazdasági tevékenységből nem lehet; az a vagyonelemcsomag, amit megkapott, nem pénzt hoz, hanem pénzt visz, hiszen fenn kell tartani - látjuk, hogy mekkora infrastruktúra az, amit fenn kell tartaniuk -, úgyhogy nagy valószínűséggel ugyanúgy az állami finanszírozásból fogják tudni a jövőben is megvalósítani az oktatási tevékenységet. Végül pedig a hatályba léptető rendelkezésekről szólnék pár szót. A (2) és a (3) bekezdés a hatályba léptető rendelkezéseknél meglehetősen furcsa számomra. Nem nagyon értem, hogy miért kellett időbeli hatályban elválasztani egymástól ennek a jogszabálynak a különböző jogi lépéseit különböző időpontokra. Különösen azt nem értem, hogy miért kellett szeptember 1-jére hatályba léptető rendelkezést hozni magára az egyetem kuratóriumának felállására az alapítói jogok átszállására, hiszen szeptember 1-jén már megkezdődik egy tanév. Én azt gondolom, hogy ha már ezt a javaslatot idehozták, és ha már ebből törvény lesz, és ha már megvalósul ennek kapcsán maga az új